„Kérgestest” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Elhelyezkedése: jav. |
||
7. sor:
A corpus callosumot [[agyféltekék|féltekék]] hosszanti hasadékának fenekén az agyféltekék ''(hemisphaerium)'' széthúzása után látni, de a kérgestest az ilyenkor feltűnő testnél sokkal nagyobb; nyalábjai szélesen sugároznak be a féltekék belsejébe, egész a kéregállományig. Rövidebb a féltekéknél: elülső vége 3 cm-nyire marad a el a féltekék homloki pólusától, hátulsó vége 5-6 cm-nyire a nyakszirti pólusoktól.
Alakjáról legjobban az agyvelő nyílirányú középmetszetén tájékozódhatunk. Gyengén felfelé domború középső részét törzsöknek, ''(truncus corporis callosi)'', nevezzük. Elülső vége térdalakúan lefelé hajlik, ''(genu corpus callosi)'', majd ékalakúan megkeskenyedik, ez az ormány, ''(rostrum)'', s végül csaknem vízszintesen hátrahúzódó vékony fehér lemezbe, a ''(lamina rostralis)'' megy át. Ez az elülső, a kétoldalt összekötő rostköteghez ''(commissura anterior)'' nő oda elölről, s ennek alsó szélénél tompaszögű megtöréssel a merőleges szürke határlemezbe, ''(lamina terminalis)'' megy át. Hátul a kérgestest bunkós megvastagodással, a szíjjal, ''(splenium)'' végződik, ennek egy kis végső szárnya, a ''(pars reflexa splenii)'', előrecsapott rákfarokhoz hasonlóan előregörbül s a splenium alsó felszínéhez forrad oda.
Felső felszínén egyfelől harántcsíkolatot látni, ''(striae transversales)'' másfelől két keskeny hosszanti csíkot, medialist és lateralist. A két medialis csík, striae longitudinales mediales (s. Lancisi-i<ref>Lancisi, G. M., olasz anatomus, 1654-1720</ref>) egymáshoz közel a középvonal mellett, keskeny barázdát közrefogva fut; a kérgestest térdén széttérnek (divergálnak), s a rostrumon összeolvadnak az oldalsó csíkkal ''(stria longitudinalis lateralis)''. Az utóbbit rejtett csíknak, ''(stria obtecta)'' is nevezik, mert a kérgestestet a féltekék medialis felszínétől elválasztó barázda, a ''(sulcus corporis callosi)'' mélyében rejtőzik el. Ez stria szürkeállományból áll: csökevényes tekervény. A két stria egybeolvadásából keletkező szürke csík elhagyva a genut, a kérgestest alatti tekervénybe ''(gyrus subcallosus)'' megy át<ref>lásd: [[rhinencephalon]]</ref>. Hátul hasonlóak a viszonyok, bár itt igen nagy variabilitás figyelhető meg. A két csík itt is egyesül a spleniumon s ezt megkerülve és elhagyva, a halántékkaréj oldalának vékony, csökevényes tekervényébe, ''(gyrus fasciolaris- vagy fasciola cinerea)'' megy át. De az átmenet nem mindig törvényszerű; gyakran csak egymás mellé helyezkedik a spleniumon túl az egyiknek a vége s a másiknak a kezdete. A medialis és lateralis csík voltaképen nem egyéb, mint megvastagodása annak az igen vékony, összefüggő szürke rétegnek, ''(induseum griseum)'', amely a kérgestest felső felszínét vonja be; e réteg oly keskeny, hogy a kérges test fehér színét nem csökkenti, csak [[mikroszkóp]]pal mutatható ki. A stria medialis idegsejteken kívül hosszanti rostköteget is tartalmaz. A sulcus corporis callosi az embryo fissura hippocampijának felel meg, a kifejlődött agyvelőn a halántékkaréj hasonnevű barázdájában folytatódik. A kérgestest egész elülső felében alsó felszíne mentén a boltozattal ''(fornix)'' egy vékony áttetsző sövénnyel, ''(septum pellucidum)'' van összenőve,(sövény két lemeze közötti rés az úgynevezett Verga-féle kamra) ''(ventriculus Verga)''
[[Fájl:Gray 720-emphasizing-corpus-callosum.png|bélyegkép|balra|300px|Az agy medián sagittális metszete a kérgestest kiemelésével.]]
== Felépítés ==
A kérgestest rostnyalábjainak a féltekébe való besugárzását a kérges tes sugárzásának ''(radiatio corporis callosi)'' nevezik. Homloki, fali, halántéki, és tarkói ''(pars frontalis, parietalis, temporalis et occipitalis)'' különböztetnek meg rajta. A nyalábok előbb vízszintesen nyomulnak az agyféltekékbe, azután részben felfelé, részben lefelé görbülnek, hogy az [[agyvelő]] felső és alsó részeibe jussanak. A genutól eredő nyalábok előre, a spleniumtól eredők hátrafelé homorú ívben haladnak; ezt az elrendeződést az anatómia az elülső és hátulsó harapófogó, ''(forceps anterior és posterior)'', névvel jellemzi. Azokat a spleniumból kiinduló leszálló rostokat, amelyek, ependymától fedve, az oldalkamra alsó szarvának tetejét alkotják, kárpit, ''(tapetum)'' neve alatt foglalják össze.
| |||