Crimea

'''Crimea''' vagyok, szerkesztőnevemet a [[Krím]] félsziget angol megfelelőjéből szedtem: egyszerűen beleszerettem a dallamosságába és szép hangzásába. Jelenleg az iskolapadot koptatom. [[Budapest]]en születtem [[1993]]. májusban. A történelmet és a magyar nyelvet nagyon megszerettem az iskolában, viszont arra is rádöbbentem, hogy a matematikához nincsen elég kitartásom és türelmem. Elsősorban az uralkodócsaládokkal és a [[keresztes háborúk]]kal foglalkozom, meg természetesen az [[Orosz Birodalom]]mal. Nyelvi téren az angolosodás ellenségének tartom magamat, mániákusan ragaszkodom a magyar nyelv sajátosságaihoz, mint például az ikes ragozáshoz, a félig kihalt nyelvtani formákhoz és igeidőkhöz.

Szeretném, ha sokféle nyelven tudnék beszélni, így aztán tanulok angolul, németül, latinul és belekóstoltam az oroszba is. Kedvenc íróim közé tartoznaktartozik [[Jane Austen]], [[Neil Gaiman]], [[Kurt Vonnegut]] és még sokan mások. Valami különös oknál fogva szenvedélyesen kutatok a nemzeti díszruhás – például díszmagyar -, és ennek analógiájára „díszorosz”, „díszsvéd”, stb. – fényképek után.

Mi tudjuk, mit szeretne a nép. Mi tudjuk, mi a vágya. Mert nem a pénz. Nem a gazdagság. Talán nem tudják jól artikulálni, talán a legegyszerűbb módon fogják meg, ha megkérdik őket, talán sokan valóban azt mondják: „Szeretnék pénzt, szeretnék gazdag lenni.” De ha jobban belepiszkálunk, kiderül az igazság. Nem pénzt akar a nép. Az embert nem a pénz teszi elégedetté, kiegyensúlyozottá. Számít a bőséges, nyugodt reggeli, nem tagadom. A vetett ágy. De ettől még senki semnem lett jobb. Az ember méltóságban szeretne élni.