„Értelem és érzelem (regény)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{Könyv infobox
| név = Értelem és érzelem
| alcím =
30. sor:
Az '''Értelem és érzelem''' ''(Sense and sensibility)'' című [[regény]] szerzője a [[19. század]]i angol írónő, [[Jane Austen]]. [[1811]]-ben adták ki, a mű Austen első regénye. Többször megfilmesítették, a legutóbbit [[1995]]-ben [[Ang Lee]] rendezte.
A történet Elinor és Marianne köré fonódik. Mr. Dashwood két lányáról szól, akiknek van egy fiatal húguk, Margeret és egy idősebb féltestvérük, John. Amikor az apjuk meghal a családi birtok Johnra száll, és a Dashwood nővérek vagyontalanokká válnak.
{{
== Tartalom ==
37. sor:
Mikor Mr. Dashwood meghal, a birtokát, Norlandet egyetlen fia, John örökli. Így Mrs. Dashwoodot, a második feleségét, és három lányukat (Elinor, Marianne és Margaret) a féltestvérük, John, és az önző felesége Fanny könyörületeire bízza. Nem szívesen látott vendégekként a Dashwood nővérek elkezdenek egy másik helyet keresni, ahol élhetnének. Időközben Elinor megkedveli Fanny testvérét, Edward Ferrarst, aki egy szerény, értelmes és tartózkodó fiatalember. Azonban Mrs. Ferrars azt akarja, hogy fia jól házasodjon, egy magas rangú, vagyonos hölggyel. Edward Ferrars furcsa, tartózkodó viselkedése miatt Elinor nem is engedi meg magának, hogy házasság után vágyódjon.
Mrs. Dashwood dúsgazdag unokatestvére, John Middleton felajánl a részükre egy villát (Barton villa) a birtokán. Ott tartózkodik még Mrs. Jennings (Lady Middleton anyja) és Brandon ezredes, Sir John egy régi barátja. A pletykás Mrs. Jennings eldönti, hogy Brandon ezredesnek Mariennbe kell szeretnie és ezzel ugratja őket. Mariannt bosszantja. Brandon ezredest egy 35 éves agglegénynek tekinti, akit képtelen lenne szeretni. Marianne egy kinti séta alkalmával, miközben esik az eső, kificamítja a bokáját és elesik. A lendületes és jóképű Mr. Willoughby megmenti Mariannet, az otthonába viszi és elnyeri mindenki csodálatát. A férfi mindennap meglátogatja, így Elinor és Mrs. Dashwood kezdi az gyanítani, hogy a pár titokban eljegyezték egymást. Viszont Mrs. Dashwood érzelmes természete megakadályozza, hogy Willoughbyval való kapcsolatáról kérdezze Mariannet.
Marianne feldúlt, amikor Willoughby bejelenti, hogy üzleti útra kell menni Londonba és nem fog visszatérni egyhamar, talán egészen egy évig ott kell tartózkodnia neki.
Edward Ferrars meglátogadja Dashwoodékat a Barton villában. Edward boldogtalannak látszik és tartózkodó Elinorral, fél, hogy ő már nem érez semmit iránta. Azonban Mariannetől eltérően Elinor nem úszik a szomorúságban, úgy érzi kötelessége, külsőleg nyugodt maradni anyja és testvérei kedvéért, akik szilárdan bíznak Edward Elinor iránti szerelmében.
Kicsivel később Anne és Lucy Steele, Lady Middleton unokatestvérei is megszálltak a Barton villában. Sir John azt mondja Lucynak, hogy Elinor Edwardot szívébe zárta, miközben arra ösztönzi Lucyt, hogy tájékoztassa Elinort, hogy ő és Edward négy éve titokban el jegyezték egymást. Bár Elinor kezdetben Edwardot okolja az iránta érzett vonzalma miatt. Rájön, hogy Lucyval akkor lettem jegyesek, amikor Edward még fiatal és naiv volt. Megérti, hogy Edward nem szereti Lucyt, de nem fogja őt megszégyeníteni, megsebezni azzal, hogy felbontja a jegyességüket.
Elinor elrejti csalódását és azon fáradozik, hogy meggyőzze Lucyt arról, hogy nem érez semmit Edward iránt. Ez nagyon nehéz, hisz látja, hogy Lucy nem szerelmes Edwardba és csak boldogtalanná fogja tenni.
Elinor és Marianne Mrs. Jennings otthonában töltik a telet Londonban. Marianne Willoughbynek szóló levelei megválaszolatlanokká válnak, és nagyon hűvösen bánik vele, amikor összefutnak egy bálban. Később egy levelet küld Mariannenek, melyben tájékoztatja őt, hogy eljegyezte Miss Greyt, egy magas rangú, gazdag, ötvenezer fonttal rendelkező kisasszonyt, illetve visszaküldi korábbi levelezésüket és Marianne hajtincsét.
Marianne elmondja Elinornak, hogy ő és Willoughby nem voltak eljegyezve, de szerette őt, és arra késztette, hogy azt higgye, ő viszont szereti.
Brandon ezredes elmondja Elinornak, hogy Willoughby elcsábította Brandon gyámoltját, Eliza Williamset, és elhagyta őt, amikor tehes lett. Brandon még Miss Williams anyjába volt szerelmes, ő olyan nő volt, aki hasonlított Mariannre, kinek életét megkeserítette az ezredes testvérével való boldogtalan házasság.
Mivel Fanny Dashwood nem kedveli a sógornőit, elutasítja férje azon ajánlatát, melyben szállást kínál nekik. Helyettük a Steele nővéreket hívják meg. Lucy Steele arrogánssá válik és henceg Elinornak azzal, hogy Mrs. Ferrars támogatja őt. Valóban Fanny és Mrs. Ferrars is rajongott Lucyért, így Lucy nővére, Anne eldönti, hogy nem lenne helytelen elmondani azt, hogy Lucy eljegyzést kötött Edwarddal.
Amikor Mrs. Ferrars tudomást szerez Edward és Lucy jegyességéről, követeli annak felbontását. Edward mégis megtartja szavát, így Mrs. Ferrars megtagadja tőle az örökséget és mindent Edward testvérére, Robertre hagy.
Elinor és Marianne sajnálják Edwardot és tisztelik, mivel továbbra is kitart egy olyan nő mellett, akivel valószínűleg nem lesz boldog. Brandon ezredes kifejezi a sajnálatát Edwardnak a szánalmas körülmények miatt és körülbelül kétszáz fonttal egy évre egy plébániát ajánl fel neki Delafordon, az ezredes nagy birtokán.
[[Fájl:Sense and Sensibility Illustration Chap 12.jpg|right|thumb|220px|Egy XIX. századi illusztráció, mely Willoughbyt ábrázolja, miközben levágja Marianne haját.]]
A nővérek befejezik a Londonban való téli tartózkodásukat és haza felé veszik az útjukat. Barton felé menet megszállnak Clevelandben, Mrs. Jennings vőjének, Mr Palmernek vidéki birtokán. Marianne nyomorultul érzi magát Willoughby miatt, depresszió uralkodik felette, megfázik és nagyon beteg lesz. Mr. Palmernek és a családjának azt tanácsolják, hogy hagyják el a házat a fiúgyermekük egészségének megóvása érdekében. Ahogy Marianne állapota rosszabodik, Brandon ezredes elindul Mrs. Dashwoodért.
Willoughby látogatást tesz és elmondja Elinornak, hogy nincstelen lett, amikor kiderült, hogy elcsábította Miss Williamst, tehát úgy döntött, hogy összeházasodik a gazdag Miss Grey-jel. Tudatja, hogy még mindig szereti Marianne-t és megbocsátást keres, de szegényes mentségei vannak és azok is önző tetteire utalnak.
Ezalatt Brandon ezredes elmondja Mrs. Dashwoodnak, hogy szereti Mariannet.
Marianne magához tér és Dashwoodék visszatérnek a Barton villába. Elinor Willoughby látogatásáról mesél Mariannenek. Marianne bevallja azt, bár szerette Willoughbyt, de nem lett volna boldog egy törvénytelen gyerek szabadszellemű apjával. Rájön, hogy a betegségét a túlzott érzékenysége okozta, bánata teljes mértékben eltöltötte lelkét, s az meghalt, ami erkölcsileg egyenértékű lett volna az öngyilkossággal. Elhatározta, hogy Elinor bátorsága és józansága lesz a példa előtte.
A család megtudja, hogy Lucy összeházasodott Mr. Ferrarsszal. Mrs. Dashwood látja, hogy Elinor milyen zavart, ráébred, hogy erősek Elinor érzései Edward iránt, és sajnálja, hogy nem fordított több figyelmet a boldogtalanságának. Másnap Edward megérkezik a Barton villába és felfedi, hogy testvére, Robert Ferrars volt az, aki összeházasodott Lucyval. Azt mondja, hogy csapdába esett Lucyval kapcsolatban, amikor megismerte, még nem ismerte Elinort, és ott volt, hogy vágyakozzon valaki után, de többé már nem szereti. Lucy bontotta fel az eljegyzésüket, hogy összeházasodhasson Roberttel. Edward megkéri Elinor kezét és kibékül az édesanyjával. Fannyval szintén kibékül, aki tízezer fontot ad neki. Edward és Elinor megházasodnak és beköltöznek a Delafordi plébániába.
Két év múlva Marianne tizenkilenc évesen úgy dönt, hogy összeházasodik a harminchét éves ezredessel, bár az iránta több tiszteletet érez mint szenvedélyt. A házasság után igazán és őszintén szereti Brandon ezredest.
Az ezredes háza a plébánia (ahol Elinor és Edward élnek) közelében van, úgyhogy a nővérek és férjeik gyakran tudják látogatni egymást, és így Jane Austen regénye zseniális befejezést nyer.
70. sor:
* Henry Dashwood – gazdag úriember, aki a történet elején meghal. A birtoka kikötései megakadályozzák, hogy bármit is hagyjon második feleségére és a gyermekeikre. Megkéri Johnt (ő és első feleségének egyetlen fia), hogy biztosítson pénzügyi biztonságot második feleségének és három lányuknak.
* Mrs. Dashwood – Henry Dashwood második felesége, aki férje halála után nehéz pénzügyi helyzetben van. A regény kezdetén negyven éves. Mariannere rá hasonlít, Mrs. Dashwood is gyakran hoz döntéseket érzelmei alapján.
* Elinor Dashwood – Mr. és Mrs. Dashwood legidősebb, értelmes és tartózkodó lánya. A könyv kezdetén 19 éves. Edward Ferrarsba szeret, idősebb féltestvére, John sógorába. Felelősségérzetet érez családja és barátai iránt és az ő jólétüket és érdekeiket a sajátja fölé helyezi. Elnyomja mély és erős érzelmeit úgy, hogy mások azt gondolják, ő igazán közömbös és kőszívű.
* Marianne Dashwood – Mr. és Mrs. Henry Dashwood második, romantikus és bóhokás lánya. A könyv kezdetén 16 éves. Brandon ezredes és Mr. Willoughby figyelmének a tárgya. Beleszeret a fiatal, jóképű, romantikusan tüzes Willoughbyba és nem tartja sokra az idősebb, tartózkodóbb ezredest, Brandont. Marianne fejlődik a legtöbbet a könyvben, amikor rájön, hogy túlzott érzékenysége őnző volt. Eldönti, hogy viselkedését nővére, Elinor példájára formálja.
* Margaret Dashwood – Mr. és Mrs. Henry Dashwood legfiatalabb lánya. A könyv kezdetén tizenhárom éves. Szintén romantikus és jóindulatú.
* John Dashwood – Henry Dashwood és első felesége fia. Szándékában áll jól bánni a húgaival, de túlságosan is kapzsi, és a felesége könnyen irányítja.
* Fanny Ferrars Dashwood(Mrs.John Dashwood)– John Dashwood felesége, Edward és Robert Ferrars lánytestvére. Hiú, önző és sznob. Elkényezteti fiát, Henryt. Nagyon nyers férjének féltestvéreivel és mostohaanyjával, különösen, mikor attól tart, hogy testvére Edward elveszi Elinort.
* Sir John Middleton – Mrs. Dashwood távoli rokona, Henry Dashwood halála után felajánlja neki és három lányának, hogy éljenek a Barton villában.- Gazdag, sportszerű embernek ismerhetjük meg, aki Brandon ezredessel szolgált a hadseregben. Nagyon barátságos és lelkes, piknikeket, társas összejöveteleket szervez, hogy összehozza a falu népét. Ő és anyósa, Mrs. Jennings egy vidám, beugrató és pletykás párt alkotnak.
* Lady Middleton – Sir John Middleton előkelő, de tartózkodó felesége, ő a férjénél sokkal csendesebb, négy gyermeküket neveli.
* Mrs. Jennings – Lady Middelton és Charlotte Palmer édesanyja. Özvegy, aki férjhez adta már mindegyik gyermekét, így ideje nagy részét azzal tölti, hogy két lányát és családjaikat látogatja, különösen Middletonékat. Ő és veje, Sir John Middleton aktívan érdeklődnek a fiatalok romantikus ügyei iránt és arra törekednek, hogy bátorítsák őket, Elinor és Marianne bosszúságára.
* Edward Ferrars – Fanny Dashwood egyik fiútestvére. Elinor Dashwoodba szeret. Viszont évekkel korábban, mielőtt Dashwoodékkal találkozott volna, Edward eljegyezte Lucy Steelet, tanára unokahúgát. Az eljegyzést titokban tartották a Ferrars család elvárásai miatt. Mrs. Ferrars ellenzi, hogy össszeházasodjon Miss Steelelel, s miután Edward nem bontotta fel a jegyességüket, anyja megtagadja tőle az örökséget.
* Robert Ferrars – Edward Ferrars és Fanny Dashwood testvére, státuszról álmodik. Összeházasodik Miss Lucy Steele-vel, miután Edwardot kitagadják.
* Mrs. Ferrars – Fanny Dashwood, Edward és Robert Ferrars édesanyja. Rosszkedvű, antipatikus nő, aki megtestesíti a gyarlóságok mindegyikét. Fanny és Robert hordoz tulajdonságaiból jellemvonásokat. Eltökélte, hogy a fiainak jól kell házasodnia.
* Brandon ezredes – Sir John Middleton legjobb barátja. Fiatalként Brandon beleszeretett az apja gyámoltjába, de megakadályozta a családja, hogy összeházasodjon vele, mert apja eltökélte, hogy bátyja házasodik össze vele. Brandont külföldre küldték a hadseregbe, hogy távol legyen tőle. A lány a boldogtalan házassága miatt több balszerencse után végül haldokló, nincstelen és kegyvesztett lett egy törvénytelen lánnyal, aki az ezredes gyámoltjává vált. Első látásra beleszeret Mariannebe, emlékezteti őt apja gyámoltjára. Dashwoodéknak, különösen Elinornak tiszteletre méltó barátja lesz és megélhetést biztosít Edward Ferrarsnak, miután megtagadja anyja.
* John Willoughby – Middletonék szomszédjának az unokaöccse, egy lendületes alak, aki megbabonázza Mariannet és osztozik művészi és kulturális érzékenységében. Sokan azt gondolják ismerőseik közül, hogy titokban jegyesek.
* Charlotte Palmer – Mrs. Jennings lánya és Lady Middleton húga, Mrs. Palmer vidám, de üres fejű, sokszor nevet alkalmatlan pillanatokban, mint például férje folytonos durvaságakor.
* Thomas Palmer – Charlotte Palmer férje, ülésezik a Parlamentben, tétlen és gyakran durva.
* Lucy Steele – Mrs. Jennings fiatal, távoli rokona, aki egy ideje titokban jegyes Edwars Ferrarsszal. Elinor Dashwooddal és Mrs. John Dashwooddal kialakított barátságát szorgalmazza. Korlátozott tudásában és pénzügyi helyzetében, mindazonáltal vonzó, ügyes, ravasz, mesterkedő lány.
* Anne/Nancy Steele – Lucy Steele idősebb, társadalmilag alkalmatlan, kevésbé ügyes nővére.
92. sor:
* Miss Morton – egy gazdag nő, akit Mrs. Ferrars legidősebb fiának, Edwardnak szánja, később Robertnek.
* Mr. Pratt – Lucy Steele nagybátyja és Edward tanára
* Eliza Williams – Brandon ezredes gyámoltja, körülbelül tizenöt éves és Willoughby törvénytelen fiát várja.
* Mrs. Smith – Mr. Willoughby gazdag nagynénje, aki megtagadja őt, mert nem házasodik össze Eliza Williamsszel.
99. sor:
Austen kb. 1795-ben írta Elinor és Marianne első vázlatát (később Értelem és érzelem), mikor körülbelül 19 éves volt. Amíg sok rövid szépprózát írt, Elinor és Marianne-ben bontakozott ki az első teljes hosszúságú regénye. A történet Elinor tartózkodó viselkedése és Marianne érzelmessége közötti ellentét körül forog; a két nővér Austenon és szeretett nővérén, Cassandrán alapulhat, Cassandrát a visszafogott és jól ítélkező nővérrel, magát pedig az érzelmes, szenvedélyes Mariannenal hozza párhuzamba. Austennak szándékában állt tisztázni Elinor értelmét és önuralmát, és egyszerű szinten a regény a teljes romanticizmusnak és érzékenységnek paródiájaként olvasható, amely divatos volt az 1790-es évek körül. Mégis Austen nagyon összetetten sokrétűen kezeli a két nővér szerepét.
[[Claire Tomalin]], Austen életrajzírója amellett érvel, hogy az Értelem és érzelemnek van egyfajta ingadozása, ami regényben fokozatosan bizonytalanabbá válik, hogy az értelemnek vagy az érzelemnek kellene-e győzedelmeskednie. Mariannet Austen a legvonzóbb tulajdonságokkal ruházza fel: intelligencia, zenei tehetség, őszinteség, és a képesség, hogy mélyen szeressék. Beismeri, hogy tovább szereti Willoughbyt, minden hibájával és bizonyos mértékben becsüli őt Marianne. Ezen okok miatt néhány olvasó Marianne végső házasságát Brandon ezredessel nem kielégítő végződésnek találja. A vége mindazonáltal rendesen illeszkedik a értelem és érzelem témájába. Ott van az „értelmes” nővér: egybekelésük elé gördített hosszú, romantikus akadályok után házasodik össze az igaz szerelmével, amíg az „érzelmes” nővér boldogságát egy olyan embernél találja meg, akit kezdetben nem szeretett, de mint férj rendkívül értelmes és kielégítő választás.
A regény bemutatja Austen finom gúnyát Middletonékon át kiemelkedő komikus átjáróval Palmerékon keresztül, Mrs. Jenningsszel és Lucy Stellelel bezárólag.
115. sor:
vágó: Tim Squyres
Főbb szereplők:
[[Emma Thompson]] (Elinor Dashwood)
[[Alan Rickman]] (Brandon ezredes)
128. sor:
vágó: Roy Sharman
Szereplő(k):
Wendy Albiston (Martha)
Linda Bassett (Mrs. Jennings)
135. sor:
David Charles
== Források ==
http://en.wikipedia.org/wiki/Sense_and_Sensibility
143. sor:
{{DEFAULTSORT:Ertelem es erzelem}}
[[Kategória:Angol regények]]
{{Link FA|fr}}
[[en:Sense and Sensibility]]
[[ar:العقل والعاطفة]]
| |||