„Roósz András” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Életútja: Link |
|||
11. sor:
1983-ban védte meg kandidátusi értekezését, egyetemi beosztása ezt követően egyetemi [[docens]] lett. Tudósi pályafutásának következő fontos lépcsőfoka az volt, amikor 1984-ben kijuthatott a [[stuttgart]]i [[Max Planck Társaság|Max Planck Intézetbe]], Hans Eckart Exner professzorhoz. Az első, három hónapnyi ott-tartózkodás után a következő években ezek a hosszabb-rövidebb tanulmányutak (1991-ig) folyamatossá váltak, majd 1992-től 1994-ig a [[Darmstadt]]i Egyetem vendégprofesszora volt. Ugyancsak vendégprofesszor volt a [[Cambridge-i Egyetem]]en 1996-ban, majd 1998-ban a [[Nagaoka]]i Egyetemen.
1992-ben [[Habilitáció|habilitált]]. A műszaki tudomány doktora címet 1994-ben szerezte meg, disszertációjának címe ''A szilárdoldat típusú ötvözetek kristályosodásának modellezése'' volt. Ezután nevezték ki egyetemi tanárrá. 2004-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, székfoglaló előadásának címe: ''A fémek szerepe az emberiség fejlődésében''. 2010-ben választották meg az akadémia rendes tagjává. Több szabadalom/találmány (ebből kettő nemzetközi) társfeltalálója. Vezetésével folyik a Nemzetközi Űrállomás MICAST programjához kapcsolódó „Univerzális Sokzónás Kristályosító” berendezés, az „[[űrkemence]]” fejlesztése (egy példánya a [[NASA]]-nál van).
Oktató munkáját a hallgatók is elismerték, 2003-ban „Kiváló Oktató Diplomá”-t kapott. Kiemelten fontos szerepet szán a tudományos továbbképzésnek: számos fiatal oktató és kutató az ő irányításával szerezte meg tudományos fokozatát.
| |||