„Címerköltő” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A heroldköltészet a címerviselő tetteit gyakran eltúlzott, dagályos formában írta le és külön hangsúlyozta a bőkezűségét. A címerversek (de: ''Heroldsdichtung'', ''Wappendichtung'') mindenekelőtt a lovagok külső leírásával foglalkoztak, nagy súlyt fektettek a fegyverzetre és a címerre. Ezért a [[heraldika]] számára is fontos forrást jelentenek.
 
A címerköltők előfutára [[Konrad von Würzburg]] ''Turnier von Nantes'' (1257 u.) című műve volt. Fő képviselője [[Peter Suchenwirt]]. Az ő előfutárai közé olyan híres írók sorolhatók, mint [[Wolfram von Eschenbach]], [[Ulrich von Lichtenstein]] (''Frauendienst'') és a már említett Konrad von Wuerzburg. Maga Suchenwirt közvetlen hatást gyakorolt [[Hugo von Monfort]]ra.
 
 
Peter Suchenwirt Nagy Lajos 1345-ös litvániai hadjáratáról leírja, hogy: Poroszországban "két király harcolt sok magyar és cseh vitézzel, sok hőssel, fejedelemmel, gróffal báróval, akiknek nevét zengik a heraldok, címerköltők és a sereget követő alakosok..."
Ekkoriban tehát heroldok, címerköltők és alakosok (mulattatók)foglakoztak a címerekkel.
 
Tágabb értelemben ide sorolható minden olyan költemény, mely a címerekkel foglalkozik, mint például Horneck Ottokár színes krónikája. [[Conrad von Mure]] ugyancsak rímpárokkal írta le a [[címer]]eket, melyek között a magyar királyé is megtalálható. [[Zsámboki János]], ''Emblemata'' című művében verset közölt [[Nagyszombat]] címeréről.
 
==Lásd még:==
8 761

szerkesztés