„Hajdu Mihály (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Romhányi József –> Romhányi József (költő)
26. sor:
Nemzetközi téren zongoraművészként sohasem ért el akkora sikereket, mint itthon. Bizonyára ezért foglalkozott mind többet zeneszerzéssel.
 
[[Kodály Zoltán]]tól sajátította el a zeneszerzést. Mint a maga lábára állt zeneszerző is tartósan fordult mesteréhez tanácsért. Mint zeneszerző, bizonyára a "Kádár Kata" című operájával nyerte el a legkiválóbb sikert. Ezt a rádióban [[1957]]-ben tűzték műsorra. 1958-ban [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]] átdolgozta szövegét, így kapta meg e mű végső alakját. A négy képet két felvonásba fogta össze. Az [[Állami Operaház]] így tűzte műsorra. E bemutató előadáson Kodály is megjelent (1959. április 26.) és elismerése jeléül az egész előadást meghallgatta. Akkor tüntették ki Hajdu Mihályt operájáért az [[Erkel-díj]] I. fokozatával.
 
[[1958]]-ban a Magyar Zeneművészek Szövetségének módja nyílt arra, hogy zenekari kompozíciókat, továbbá pedagógiai műveket, kamaradarabokat írasson. Minderre a Zenei Alap közreműködésével került sor, abból a célból, hogy állami megbízás segítségével az "Új Magyar Zene" alkotóit a fentiekkel megkeresse. A felkéréssel arra törekedtek, hogy amint Bartók a "Gyermekeknek" (1908-9) darabjaival, vagy Kodály a "Zongoramuzsika" (1905-9), a "Kilenc zongoradarab" (1909), a "Hét zongoradarab" (1910-18), továbbá a "Gyermektáncok" sorozatával a zongorázni tanulók számára, a gyermekkórusokkal pedig az éneklő ifjúságnak alkottak, úgy hasonló művekkel a többi hangszer irodalma is gazdagodjék.