„Sztereoszkópia” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zolikk (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „A '''sztereoszkópia''' olyan képalkotási módszereket foglal egybe, mely segitségével egy képben a térlátás illúziója kelthető. A térlátás mindennapi szinte…”
 
Zolikk (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''sztereoszkópia''' olyan képalkotási módszereket foglal egybe, mely segitségével egy képben a térlátás illúziója kelthető. A térlátás mindennapi szinten úgy valósul meg, hogy a szemeink által észlelt két enyhén eltolt képet agyunk valós időben feldolgozza és egybeteszi (lásd [[Sztereopszis]]). Ha tehát két enyhén eltolt pontból készített képet bemutatunk külön a megfelelő szemnek, kialakul egy virtuális [[Mélységészlelés|mélységérzet]].
 
== Képkészités ==
Ahhoz, hogy egy képbeli jelenetet térben felfoghassunk, szükség van két képre valójában. [[Fényképezés|Fényképek]] esetén, ha a tárgy nyugalomban van, ez megvalósitható egy szokásos fényképezőgéppel is, de ügyelni kell a képek összhangjára, és főleg a két kép közti távolságra.
 
Egy sztereó fényképezőgép trivializálja az eljárást, mivel képes egyszerre legalább két képet késziteni különböző objektiveken keresztül. A lencsetávolság általában megfelel az átlagos szemtávolságnak (63 – 65 mm)¬ ; ezt a távolságot ''sztereó alapvonalnak'' hivják.
 
A 63 mm-es alapvonal akkor tökéletes, ha a kamera-tárgytávolság megfelel a képernyő-megfigyelő távolsággal. Ha tudjuk, hogy a megfigyelő távolabbról vagy közelebbről fogja szemügyre venni a 3D képet, az alapvonalat be kell állitani, hogy megfeleljen a kivetitési tavolság és a fényképezési távolság arányának.
 
Távoli tárgyaknál (pl. [[Tájkép|tájképek]]) jóval nagyobb alapvonal használható, hogy kiemelje a térhatást a képben (valóságban ez nem történik meg, távoli hegyek megfigyelésekor nem érzékeljük azokat térben a nagy távolság miatt). Ez a metódus azt a benyomást kelti, mintha a megfigyelő egy óriássá változna.
 
== Módszerek ==
14. sor:
 
A legegyszerűbb, ha a kisméretű képeket nagyon közel helyezzük a szemekhez, biztositva a hatást. A virtuális-valóság szemüvegek például igy működnek, és a hozzárendelt számitógép automatikusan generálja a megfelelő képet mindkét kis kijelzőre.
 
Szabad szemmel a legsikeresebb térhatást egy [[Autosztereogram|autosztereogram]] kelti.
 
=== Sztereográf és sztereografikus képek ===
A szereografikus[[Sztereogram|sztereografikus képek]] egymás mellé nyomtatottak, betartva a 63 mm-es alapvonalat. Ha a nézőnek sikerül, a képpárt közel tartva, hogy a tekintetét a messzibe fokuszálja, akkor létrejön az illúzió. A sztereográf megkönnyiti a módszert, mivel elválasztja a két szem látóterét és megszünteti a zavart.
 
Ha nagyobb méretű képeket szeretnénk összehangolni, akkor ez egy egyszerű de precizen beállitott tükörrendszerrel elérhető; viszont a felállitás nagyon érzékeny a megfigyelő fejmozdulataira. A 3-D megfigyelők ezen a módszeren javitanak.
 
=== 3-D megfigyelők ===
 
====Polarizálás====
A képernyő egyerre két képet vetit ki egyszerre, [[Fény#A fény polarizációja|polarizálással]]. A megfigyelők szemüveget viselnek, melyeken polarizáló szűrők vannak. Mivel a szűrő csak azonosan polarizált fényt enged át, a két szembe megfelelő szűrőlencséken át csak a megfelelő kép jut. Lineáris polarizálás eseten a fej vizszintesen kell maradjon, másképp a szűrés nem tökéletes. Cirkuláris polarizálás megszünteti ezt a hatást.
 
==== Kiegészitő szinkódolás ====
Mivel a szem három alapszinben érzékel (vörös, zöld és kék), polarizálás helyett a két szemüveglencse szinfiltert tartalmazhat. A leggyakrabb kombináció a vörös - tűrkiz (zöld + kék) és a kék - sárga (vörös + zöld). A filter csak a neki megfelelő szineket engedi át, tehát ha a két egymásratett kép megfelelően szinkódolva van, az agyunk sikeresen össze tudja állitani a 3-D képet.
A szinkódolás hátránya, hogy a szines képeket (főleg a vörös komponenst) gyakran telitetlenül vagy tompitva adja elő.
 
==== Aktiv módszerek ====
 
Az aktiv jelszó annyit jelent, hogy a nező által viselt szemüveg és a képernyő kölcsönhatásban vannak. A ''folyadékkristályos'' (LCD) szemüvegek ennek egy megvalósitási módja. A speciális üveglencse feszültség alatt sötétté válik, különben átlátszó. A képernyő a mozgóképet 48 kép/másodperc sebességgel adja elő (a szokásos 24-hez képest), mivel az individualis képek váltakozva jobb/bal szemnek valók. A szemüveg evvel szinkronizáltan nyitja-csukja a lencséket, akár egy fényképezőgép redőnyzárja.
==== ====
==== Autosztereoszkópia ====
Az autosztereószkópikus 3D kivetitők képesek követni a fej mozgásait, ésvagy különböző megfigyelési szögekből különböző kép látható rajtuk, igy többnyire hihető 3D illúziót tudnak kelteni speciális szemüveg hordása nélkül is.
 
== Hivatkozás ==
37 ⟶ 42 sor:
* [[Sztereopszis]]
* [[Mélységészlelés]]
* [[3D TV]]
 
== Külső linkek ==