Wikipédia

„Felvinczi Takács Zoltán” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
3. sor:
== Életútja ==
 
Középiskoláit [[Nagybánya|Nagybányán]] és [[Kolozsvár]]t végezte, egyetemi tanulmányait [[Budapest]]en. Pályája kezdetén a jogi[[jog]]i tanulmányok helyettmellett inkább festeni is tanult, mint [[Hollósy Simon|Hollósy]]-tanítvány [[München]]ben, Nagybányán és majd [[Berlin]]ben festőnek készült, ezután a [[művészettörténet]]tel és azon belül a kelet-kutatással jegyezte el magát. A [[Hopp Ferenc]]-féle keleti gyűjteményből ő hozta létre Budapesten a Kelet-Ázsiai Múzeumot, melynek igazgatója is lett. Művészeti írásainak súlypontjában a Kelet művészete állt, de behatóan foglalkoztatta [[Dürer]], akiről könyvet írt (1909), a [[nagybányai művésztelep|nagybányai festőkolónia]] története, valamint – különösen keleti kapcsolataiban – a régi és újabb [[erdély]]i művészet. Az [[I. világháború]]t megelőző években kritikai hozzáállással követte a nagybányai művésztelep fejlődését, később alapos, forrásértékű tanulmányokban mérte fel az alapító mesterek közül Hollósy Simon és [[Thorma János]] munkásságát.
 
Az erdélyi művészettel foglalkozó kutatásai akkor válnak elmélyültebbé, miután 1940-ben az egyetemes művészettörténet tanárává nevezték ki a [[kolozsvári egyetem]]re. Tanársegédje Raoul Şorban román művészettörténész. Rendezője volt 1941 szeptemberében a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban megnyílt művészeti kiállításnak: az anyagot a régi [[egyház]]i művészet, az ötvös- és ékszerművészet, a festészet és háziipar maradandó értékeiből gyűjtötte össze, a [[gótika|gótikától]] a [[XX. század]] művészetéig. A következő év tavaszán, ugyancsak Kolozsvárt, a keleti művészet erdélyi kincseiből rendezett kiállítást, [[India]], [[Kína]] és [[Japán]] művészetét 40 oldalon tárgyaló tanulmányt közölve az igényes és pontos katalógusban (Keleti művészeti kiállítás, Kolozsvár, 1942).
9. sor:
A [[Barabás Miklós Céh]] bírálóbizottságának külső tagjaként több kiállítás rendezője és szakavatott értékelője. 1943 tavaszán az ő rendezésében nyílt meg a kolozsvári sétatéri műcsarnokot felavató tárlat. Több írását közölte [[A Hírnök]] (1941) és a [[Pásztortűz]] (1941-42). [[Antifasiszta]] körök felhívására értékes írással járult hozzá a ''48-as Erdély'' c. kiadvány (Kolozsvár, 1943) sikeréhez. Ebben az időben rendezte sajtó alá ''A Kelet művészete'' (Budapest, 1943) és ''Some premises of Islamic ornamental system'' (Bp. 1943) c. munkáit.
 
A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemről 1947-ben kiutasították, visszament a szegedi egyetem bölcsészkarára, ahol 1939-40-ben, majd 1947-1950. december 31-ig volt alkalmazásban, ekkor számos más tanszékkel (pl. a nyugati nyelvek tanszékei) együtt a művészettörténeti tanszéket is megszüntették. Élete utolsó éveiben egykori mesteréről, Hollósy Simonról tett közzé tanulmányokat a [[Művészettörténeti Értesítő]] c. budapesti folyóiratban.
 
== Jegyzetek és források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Felvinczi_Takács_Zoltán”