„Felvinczi Takács Zoltán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
3. sor:
== Életútja ==
 
Középiskoláit [[Nagybánya|Nagybányán]] és [[Kolozsvár]]t végezte, egyetemi tanulmányait [[Budapest]]en. Pályája kezdetén aA [[jog]]i tanulmányok mellett festeni is tanult a budapesti mintarajziskolában, mint [[Hollósy Simon|Hollósy]]-tanítvány [[München]]ben, Nagybányán és majd [[Berlin]]ben festőnek készült, ezután a [[művészettörténet]]tel és azon belül a kelet-kutatással jegyezte el magát. A [[Hopp Ferenc]]-féle keleti gyűjteményből ő hozta létre Budapesten a Kelet-Ázsiai Múzeumot, melynek igazgatója is lett. Művészeti írásainak súlypontjában a Kelet művészete állt, de behatóan foglalkoztatta [[Dürer]], akiről könyvet írt (1909), a [[nagybányai művésztelep|nagybányai festőkolónia]] története, valamint – különösen keleti kapcsolataiban – a régi és újabb [[erdély]]i művészet. Az [[I. világháború]]t megelőző években kritikai hozzáállással követte a nagybányai művésztelep fejlődését, később alapos, forrásértékű tanulmányokban mérte fel az alapító mesterek közül Hollósy Simon és [[Thorma János]] munkásságát.
 
Az erdélyi művészettel foglalkozó kutatásai akkor válnak elmélyültebbé, miután 1940-ben az egyetemes művészettörténet tanárává nevezték ki a [[kolozsvári egyetem]]re. Tanársegédje Raoul Şorban román művészettörténész. Rendezője volt 1941 szeptemberében a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban megnyílt művészeti kiállításnak: az anyagot a régi [[egyház]]i művészet, az ötvös- és ékszerművészet, a festészet és háziipar maradandó értékeiből gyűjtötte össze, a [[gótika|gótikától]] a [[XX. század]] művészetéig. A következő év tavaszán, ugyancsak Kolozsvárt, a keleti művészet erdélyi kincseiből rendezett kiállítást, [[India]], [[Kína]] és [[Japán]] művészetét 40 oldalon tárgyaló tanulmányt közölve az igényes és pontos katalógusban (Keleti művészeti kiállítás, Kolozsvár, 1942).