„Adud ad-Daula” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
57. sor:
Fivérei nem fogadták el a család addigi szokásait felrúgó örökösödést, ezért a később [[Saraf ad-Daula]] néven ismert Abu l-Favárisz Kermánból kiindulva elfoglalta Fárszot is, az oda küldött két fivér pedig Huzesztánban lázadt fel (felvett nevük: [[Tádzs ad-Daula]] és [[Dijá ad-Daula]]). A tényleges uralkodói hatalmat testvérei polgárháborúját követően egy ötödik testvér, a [[Bahá ad-Daula]] nevet kapó Abu Naszr Fírúz is megszerezte. Adud ad-Daula műve, a buvajhida birodalom megroggyant. Névleges egysége ugyan helyreállt a későbbiekben, de erejét már nem tudta visszanyerni.
== Mecenatúra és építkezések ==▼
Adud ad-Daula amellett, hogy kiemelkedő hadvezér és államszervező volt, a kultúra pártolásának és művelésének erényével is büszkélkedhetett. Az első generációs Buvajhidákkal ellentétben kitűnően tudott [[arab nyelv|arabul]], olyannyira, hogy maga is írt [[arab költészet|arab verseket]]. Sirázi udvarának húsz éven keresztül volt állandó vendége a kiváló nyelvész, [[Abu Ali al-Fáriszi]], de [[965]]-ben, röviddel halála előtt a kiemelkedő költő, al-[[Mutanabbi]] is felkereste őt, és néhány dicsverset is írt neki. Az irodalom és nyelvtan mellett a [[geometria|geometriát]] és [[asztronómia|asztronómiát]] is tanulmányozta, és számos más témájú (pl. [[hadísz]]-, [[fikh|jog-]] és [[orvostudomány]]i) munka megjelenését is támogatta, amint az ajánlásokból kitűnik. Sirázi könyvtára híres volt rendkívüli gazdagságáról.▼
A fejedelem építkezéseivel is beírta magát a történelembe. Mindenekelőtt Fárszot, eredeti birtokát érintették fejlesztései: Sirázban hatalmas palotát és kórházat építtetett, illetve a rohamosan növekvő lakosságú város szomszédságában külön települést emelt a serege számára, amit ''Kard-e Fanná Huszrau'' („Fanná Huszrau műve”) névvel illetett. A település közelében, a Kor folyón gátat emelt, ami a mai napig működik Band-e Amir (Az emír gátja) néven. Ezzel nagy területek öntözése vált lehetővé. Szintén nevéhez fűződik a huzesztáni [[Kárun]]t és a [[Satt el-Arab]]ot összekötő Haffár csatorna megásatása. Rövidebb bagdadi uralkodása alatt a mezopotámiai nagyvárosban is építtetett egy kórházat, továbbá kijavíttatta a [[kerbela]]i síita szentélyt és egy mecsetet emelt [[Ali ibn Abi Tálib|Ali imám]] [[nedzsef]]i sírja fölé. Némi támogatást [[Medina|Medinába]] is küldött a város falainak felújítására.▼
== Házasságai, utódai ==
65 ⟶ 71 sor:
Adud ad-Daula legalább két lányt is nemzett: egyikük [[at-Tái kalifa]], a másikuk a számánida fejedelem felesége lett.
▲== Mecenatúra és építkezések ==
▲Adud ad-Daula amellett, hogy kiemelkedő hadvezér és államszervező volt, a kultúra pártolásának és művelésének erényével is büszkélkedhetett. Az első generációs Buvajhidákkal ellentétben kitűnően tudott [[arab nyelv|arabul]], olyannyira, hogy maga is írt [[arab költészet|arab verseket]]. Sirázi udvarának húsz éven keresztül volt állandó vendége a kiváló nyelvész, [[Abu Ali al-Fáriszi]], de [[965]]-ben, röviddel halála előtt a kiemelkedő költő, al-[[Mutanabbi]] is felkereste őt, és néhány dicsverset is írt neki. Az irodalom és nyelvtan mellett a [[geometria|geometriát]] és [[asztronómia|asztronómiát]] is tanulmányozta, és számos más témájú (pl. [[hadísz]]-, [[fikh|jog-]] és [[orvostudomány]]i) munka megjelenését is támogatta, amint az ajánlásokból kitűnik. Sirázi könyvtára híres volt rendkívüli gazdagságáról.
▲A fejedelem építkezéseivel is beírta magát a történelembe. Mindenekelőtt Fárszot, eredeti birtokát érintették fejlesztései: Sirázban hatalmas palotát és kórházat építtetett, illetve a rohamosan növekvő lakosságú város szomszédságában külön települést emelt a serege számára, amit ''Kard-e Fanná Huszrau'' („Fanná Huszrau műve”) névvel illetett. A település közelében, a Kor folyón gátat emelt, ami a mai napig működik Band-e Amir (Az emír gátja) néven. Ezzel nagy területek öntözése vált lehetővé. Szintén nevéhez fűződik a huzesztáni [[Kárun]]t és a [[Satt el-Arab]]ot összekötő Haffár csatorna megásatása. Rövidebb bagdadi uralkodása alatt a mezopotámiai nagyvárosban is építtetett egy kórházat, továbbá kijavíttatta a [[kerbela]]i síita szentélyt és egy mecsetet emelt [[Ali ibn Abi Tálib|Ali imám]] [[nedzsef]]i sírja fölé. Némi támogatást [[Medina|Medinába]] is küldött a város falainak felújítására.
== Felhasznált irodalom ==
| |||