„Geometria” változatai közötti eltérés

A '''geometria''' a [[matematika]] térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága; maga a ''geometria'' szó görögül eredetileg ''földmérés''t jelentett. Kialakulásában és több eredményének felfedezésében régészeti bizonyítékokkal alátámaszthatóan nagy szerepet játszott az [[ókori kelet]]i kollektív munkára épült gazdasági rendszer (innen ered a [[terület]]- és [[térfogat]]számítás, és a szintén keleti eredetű, de a görögök által is művelt [[csillagászat]] is <ref>Sain Márton: ''Matematikatörténeti ABC''. [[Nemzeti Tankönyvkiadó|NTK]] - [[TypoTEX]], Bp., 1993, VI. kiad. 132.-134. o. ISBN 963-7546-41-3 .</ref>.

 

 

Az axiómákat a görög filozófusoktól eredeztethetően úgy szokás felfogni, mint olyan egyszerű és nyilvánvaló empirikus vagy intuitív tapasztalatok matematikai megfogalmazásait, a tér olyan alapvető tulajdonságait, melyekben épeszű ember nem kételkedik. E felfogás nem alaptalan, de a matematika sok művelője (kutatók, oktatók) - főképp a [[nemeuklideszi geometriák]] tudományos polgárjogra emelkedésére alapozva - mára túlhaladottnak tekinti. Sokkal inkább vagy legalább annyira jellemző a geometriára az, hogy axiomatikus, mint az, hogy a „fizikai” tér leírásával foglalkozna (bővebben ld. [[Geometria#Története|A geometria története]]). Arra a kérdésre, hogy mi tulajdonképp a geometria, manapság nagyon nehéz egy mondatban válaszolni anélkül, hogy a geometria számos ága közül valamelyik ki ne lógna a definíció alól.