„Geometria” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor:
== Története ==
 
Közvetlen, gyakorlati alkalmazása miatt a geometria a matematika elsőként kifejlődő ágaágai közt volt, és(az amint[[elemi algebra]] említettükmellett), és az első ismeretterület volt, melyet sikerült, több próbálkozás után, axiomatikus elvekre építeni. A görögök számos [[szerkesztés]] jellegű kérdéssel foglalkoztak. A következő jelentős lépésre egy évezreddel később, az [[analitikus geometria]] felfedezésével került sor, melyben megjelentek olyan fogalmak, mint a [[koordináta-rendszer]]ek, és ahol a pontokat számpárokkal vagy számhármasokkal írták le. Ezen új nézőpont is segíthetett abban, hogy kifejlődjenek az euklideszitől eltérő geometriák is.
 
A görög tudománytörténetírás által ránk hagyott hagyomány alapján úgy tűnik, a geometria bizonyos területeinek szakrális (vallásos) jellegű motivációi is lehettek, különösen az eukleidészi szerkesztések elméletének. Ezek körében olyan problémákat is sikerült megfoghalmazniuk, melyekre csak több mint egy évezred múltán sikerül válaszolni.
 
A görög és hellenisztikus geometria nemcsak óriási és ma is használható ismeretanyagot hagyott az utókorra, de tárgyalásmódja, precizitása is olyan mintát jelentett az európai tudomány - és nem csak a matematika - számára, amelynek hatásai felbecsülhetetlenek, és csak a tizenkilencedik-huszadik században sikerült túlszárnyalni. A görögök eljutottak a [[szabályos testek]] elméletéig, tökélyre vitték a terület-és térfogatszámítást, képesek voltak a [[kúpszelet]]ek értelmezésére és rendkívül egzakt vizsgálatára. Az - igaz, eléggé anekdotikus jellegű - hagyomány szerint legelméletibb eredményeiket is képesek voltak hatékonyan alkalmazni.
 
A következő igazán jelentős ([[paradigma]]szerű változást okozó) lépésre csak a XVI. században, az [[analitikus geometria]] felfedezésével került sor, melyben megjelentek olyan fogalmak, mint a [[koordináta-rendszer]]ek, és ahol a pontokat számpárokkal vagy számhármasokkal írták le. Ezen új nézőpont is segíthetett abban, hogy kifejlődjenek az euklideszitől eltérő geometriák is.
 
Mintegy kétezer éven át [[Euklidész]] axiómarendszere uralkodónak számított, és nemcsak a geometria, de az összes tudomány bizonyos értelemben mintaképnek tekintette. [[Carl Friedrich Gauss]], [[Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij]], [[Bolyai János]], [[Henri Poincaré]], [[Bernhard Riemann]], és mások munkáinak eredményeképp az 1800-as évek közepén megszülettek a [[nemeuklideszi geometria|nemeuklideszi geometriák]].
 
A geometria legújabb ágai a tér folytonosságátfolytonosságának vizsgálatát látszanak többé-kevésbé feladni: ide tartozik a [[véges geometria]] és a [[diszkrét geometria]]. A véges geometria tulajdonképp inkább a [[kombinatorika]], mint a geometria ága, a diszkrét geometria azonban a valós életben is előforduló érdekes vagy fontos problémákkal (pakolási/lefedési problémák, térinformatikai, térképészeti eredetű kérdések) és azok megoldásával foglalkozik.
 
== Részterületei, felépítése ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Geometria