„Nagada I” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg |
|||
55. sor:
A leletek legnagyobb része a temetőkből származik, amelyek már a településen kívül helyezkedtek el. A sírmellékletek egyre gazdagabbak, maguk a sírok azonban csak a homokba vájt sekély gödrök. Minden holttestet bal oldalára fektetve, zsugorított helyzetben, fejjel dél felé temettek el, így arca nyugat felé nézett. Egyes esetekben a halottcsonkítás jelei is felfedezhetők, sőt némelykor a fejet máshol temették el.<ref>{{Opcit|n=Kákosy, Ré fiai|o=33–34}}</ref> Koporsót eleinte nem használtak, de a testet beburkolták. Még ebben a korszakban megjelentek a fa- és agyagkoporsók is.<ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Midant-Reynes | keresztnév=Beatrix| cím= A Nagada-kor | oldal= 63}}</ref> A koporsókkal feltűnik az úgynevezett „edénytemetkezés” is, amikor a koporsót – és vele a halottat – függőleges helyzetben temették el.<ref>{{Opcit|n=Kákosy, történet és kultúra|o=40}}</ref> Rengeteg közöttük a természetes [[múmia]]. Az állatkultuszok kialakulására mutat, hogy a temetők mellett gyakoriak az állattemetők.<ref>{{Opcit|n=David|o=110}}</ref><ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Midant-Reynes | keresztnév=Beatrix| cím= A Nagada-kor | oldal= 63}}</ref> A [[nehen]]i temetőben jelentős változásként a szögletes veremsírok is kialakultak, amelyek már előre mutatnak a Nagada II és [[Nagada III]] [[abüdosz]]i sírkerülete felé, az [[Umm el-Kaáb]] királysírjai felé.
A Nagada I közvetlen és töretlen birodalmi átalakulását jelzi, hogy a korszak végére a neheni temetőben megjelennek a halotti maszkok. Agyagból készítették őket, egyszerű ovális és domború tárgyak
Hasonló a temetkezési szobrocskák helyzete is. E korban még ritkák, és általában egy darabot helyeztek el a sírban, a kettő már nagyon ritka, bár egy sírban tizenhat darabos kollekció is előkerült. A korszak második felében megjelennek a háromszögletű szakállú figurák.<ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Midant-Reynes | keresztnév=Beatrix| cím= A Nagada-kor | oldal= 65–66}}</ref> Ezek a mellékletek végül [[usébti]] formájában szintén fennmaradtak a teljes egyiptomi történelem folyamán.
Talán hatalmi jelképként értékelhetők a buzogányfejek. Ezek először lapos, korong alakúak, amelyet lassan felváltottak a körte és gömb alakú buzogányok.<ref>{{IanShaw cikk | vezetéknév=Midant-Reynes | keresztnév=Beatrix| cím= A Nagada-kor | oldal= 67}}</ref> A társadalmi tagozódásra kevés jel mutat, kivéve Nehent, ahol a gazdagok és szegények már ebben a korszakban is külön temetőt használtak.<ref>{{Hawass-PRK cikk|vezetéknév=Friedman|keresztnév=Renee|cím=A Predinasztikus korszak|oldal=60}}</ref>
== Politikai viszonyok ==
A korszak végének legnagyobb települése [[Nehen]] volt, amely négy kilométer hosszan nyúlt el a Nílus partján, és már i. e. 3600 körül nyilvánvalóan egy állam fővárosa volt. Az írásbeliség hiánya miatt az államszervezetről vagy az állam bármilyen más jellemzőjéről semmit sem tudunk. Valószínűleg ekkor kezdett kialakulni az a hármas hatalmi centrum, amely a későbbiekben [[Felső-Egyiptom]], majd egész [[ókori Egyiptom|Egyiptom]] egyesítését végrehajtotta. A három politikai központ [[Nehen]] (Hierakónpolisz), Abdzsu ([[Abüdosz]]) és Nubit ([[Nagada]]). A nagadai temető a Nagada I korában még helyi jelentőségű, a temetkezések száma nem éri el a neheni temetőét. A korszak végén azonban ugrásszerű fejlődésnek indult és a Nagada II-ben regionális temetővé válik, miközben Nehen hanyatlásnak indult.<ref>{{Hawass-PRK cikk|vezetéknév=Friedman|keresztnév=Renee|cím=A Predinasztikus korszak|oldal=58}}</ref>
== Lásd még ==
92. sor:
* {{David:Élet az ókori Egyiptomban}}
* {{Watterson:Egyiptomiak|o=38–39}}
* {{Hawass-PRK cikk|vezetéknév=Friedman|keresztnév=Renee|cím=A Predinasztikus korszak|oldal=54–65}}
{{portál|ókor}}
| |||