Wikipédia

„Spin” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
25. sor:
=== A spin és a mágneses momentum ===
 
Spinnel rendelkező részecskéknek lehet [[mágneses dipólmomentum]]auk, hasonlóan a [[klasszikus elektrodinamika]] forgó elektromosan töltött testjeihez. A mágneses momentumok kísérletileg megfigyelhetők, például a részecskék elhajlásával inhomogén [[mágneses tér]]ben ([[Stern–Gerlach-kísérlet]]), vagy a részecske által keltett mágneses teret mérve.
 
A ''q'' töltésű, ''m'' tömegű, ''S'' spinű részecske μ mágneses momentuma:
35. sor:
Az elektronnak, annak ellenére, hogy elemi részecske, van nemeltűnő mágneses momentuma. A [[kvantumelektrodinamika]] egyik sikere az elektron Landé-faktorának pontos megjóslása, aminek kísérleti értéke 2.0023193043768(86), ahol az első 12 jegy biztos. A 2-es érték a [[Dirac-egyenlet]]ből származik, a 0.00231930437… korrekció pedig a környező [[elektromágneses mező]]vel való kölcsönhatásból, beleértve a saját mezejét is.
 
Az összetett részecskéknek van olyan mágneses momentumamomentumuk is, ami a spinjükhöz kapcsolható. A [[neutron]] mágneses momnetumamomentuma sem nulla, annak ellenére, hogy elektromosan semleges részecske. Ez a tény korai jelzés volt arra, hogy a neutron összetett részecske, és valóban, [[kvark]]okból áll, amik töltött részecskék. A neutron mágneses momentuma a kvarkok mágneses momentumából és a kvarkok relatív mozgásából ered.
 
A [[neutrínó]]k elemi és semleges részecskék, az elmélet szerint nekik nulla mágneses momentumuk van. Ennek a mérése a kutatások aktív területéhez tartozik. [[2003]]-ig bezárólag a kísérleti eredmények a neutrínó mágneses momentumát az elektronénak az 1.3 × 10<sup>−10</sup>-szerese alá szorították le.
41. sor:
Közönséges anyagokban az egyes atomok mágneses momentuma által keltett mágneses tér kioltja egymást, mert a dipólusok véletlenszerű irányokban helyezkednek el. A [[ferromágnes]]es anyagokban viszont a dipólmomentumok egy irányba rendeződnek és makroszkopikus, nemeltűnő mágneses térhez vezetnek. Ezek a jól ismert közönséges „mágnesek”.
 
Az ezzel a témával foglalkozó „spin modellek” a [[kondenzált anyagok fizikája|kondenzált anyagok fizikájának]] virágzó területét jelentik. Például az [[Ising-modell]] úgy ábrázolja a spint (dipólusokat), mint amik csak két lehetséges irányban (fel és le) állhatnak, míg a [[Heisenberg-modell]]ben a spin tetszőleges irányba mutathatnakmutathat. Ezeknek a modelleknek sok érdekes tulajdonságatulajdonságuk van, ami a [[fázisátalakulás]]ok elméletének területén sok érdekes eredményre vezetett. [http://www.hermetic.ch/compsci/thesis/chap1.htm] [http://www.hermetic.ch/compsci/thesis/chap1.htm#s1.3]
 
== Alkalmazás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Spin”