„Lappföldi háború” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
35. sor:
Az első néhány hétben a németek visszavonulása észak felé teljes békességben zajlott, ugyanis kölcsönös megegyezés alapján – amelyet a szovjetek előtt természetesen titokban tartottak – a németek egy előre megegyezett „menetrend” szerint haladtak, míg a finnek a szovjetek félrevezetésére üres lövészárkokat és bunkereket támadtak. Két hét után azonban a szovjetek rájöttek erre és azonnal követelték a finn hadvezetéstől egy nagy erejű támadás megindítását. A finnek tehát egy kockázatos invázióba kezdtek a svéd határ mellett található [[Tornio]] irányába [[október 1.|október 1-jén]]. A németek hét napi ellenállás után kénytelennek voltak visszavonulni, nagy veszteségeket szenvedve.
A [[Tornio-i csata]] kezdetén a finnek fogságba ejtettek több mint száz német katonát. Az ő kiszabadításuk érdekében [[Lothar Rendulic]] német (osztrák) vezérezredes ''(Generaloberst)'' finn civilek túszul ejtését rendelte el. A németek 132 személyt ejtettek túszul [[Kemi]] városából és 130-at [[Rovaniemi]]ből. Rendulic megüzente a finn parancsnokságnak, hogy ha a német hadifoglyokat nem bocsátják szabadon, akkor a túszokat azonnal agyonlöveti. [[Hjalmar
A németek végül is április végére elérték Norvégiát, ezzel pedig a lappföldi háború is lezárult. Az általuk alkalmazott taktikának köszönhetően majdnem az összes lappföldi falu megsemmisült, [[Rovaniemi]] városát porig rombolták és mintegy 100 000 helybéli lakos kényszerült elhagyni lakóhelyét. A háború után [[Lothar Rendulic]] német tábornokot Nürnbergben bíróság elé állították (az 1947. július 15–1948. február 19. közötti ún. [[Túszok pere|Túszok perében]]) és a világháborúban elkövetett háborús bűneiért 20 év börtönre ítélték, amelyből hat évet le is ült.
|