„Mitridate, Pontus királya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
45. sor:
==Az opera cselekménye==
===I. felvonás===
Mitridate harmadszorra is vereséget szenvedett a rómaiaktól. Otthon úgy tudják, hogy a király elesett a harcban. Nimfea helytartója biztosítja Sifarét, hogy ha apja valóban elesett a harcban, akkor számíthat a támogatására. Ezután Aspasia keresi fel a herceget. A hercegnő arra kéri, hogy védje meg Farnace egyre erőszakosabb közeledésétől. Sifare szereti a nőt, aki szintén gyengéd érzelmeket táplál iránta. Ezt kölcsönösen meg is vallják egymásnak, majd Aspasia [[Vénusz]] templomába siet, hogy kedveséért imádkozzon. Itt keresi fel Farnace, aki megkéri a kezét és felajánlja neki a királynői címet. A hercegnő azonban visszautasítja az ajánlatottajánlatot. Heves szóváltásba keverednek, aminek Sifare megjelenése vet véget. Nem sokkal később Arbate hozza a hírt, miszerint a király mégsem halt meg, sőt, megmaradt csapatai élén a város felé közeledik.
 
Aspasiát érzelmeiérzelme Sifaréhoz kötik, de adott szava a királyhoz köti. Most döntenie kellettkell. Miközben így őrlődik, Sifarét Farnace azzal keresi meg, hogy szövetkezzenek apjuk ellen., de Sifare erre nem hajlandó. Farnace ekkor Marziushoz fordul, azzal, hogy szítsanak nép felkeléstnépfelkelést a király ellen. De a rómaiaknak nincs szükségük a segítségére, így náluk sem jár sikerrel. Mitridate eközben sikeresen partra száll. Kíséretében van Ismene, Farnace jegyese is. A lány szerelmes vőlegényébe, de annak rideg magatartása elbizonytalanítja. A király ezután köszönetet mond Arbaténak, hogy az segítetett elterjesztenie a halálhírét. Így sikerült meggyőződnie arról, hogy ki az, aki igazán hűséges hozzá. MikorAmikor beszámolnak neki Farnace erőszakos viselkedésétviselkedéséről Aspasiáva szemben, elhatározza, hogy megbünteti fiát.
 
===II. felvonás===
Farnace közli Isménével, hogy már nem szereti. A megbántott lány a királyhoz fordul, aki megígéri neki, hogy fia meg fog fizetni hűtlenségéért. Hogy a két királyi család közti jó viszony fennmaradjon, felajánlja Isménének, hogy legyen Sifare felesége., Aspasiával pedig közli, hogy már holnap sort fognak keríteni az esküvőre. A hercegnő húzódzkodásáthúzódozását látva Mitridate meggyanúsítja, hogy távolléte alatt mégis csak megcsalta Farnace-szal., Sifarét pedig megdicséri lojális viselkedéséért, és jutalmat ígér neki. A kettesben marad SirafeSifare és Aspasia ismét szerelmet vallanakvall egymásnak, majd elbúcsúznak egymástól, hiszen a sors nem egymásnak szánta őket.
 
Közben a király egyre inkább azt gyanítja, hogy idősebb fia a rómaiakkal szövetkezett. Gyanúját megerősíti, hogy amikor támadást javasol ellenük, Farnace a békekötés mellett érvel. A király ezért börtönbe záratja. Farnace nem tagadja le, hogy a rómaiakkal szimpatizál, és felfedi apja előtt az igazságot SirafeSifare és Aspasia szerelméről. Mitridate megdöbben és csapdát állít Aspasiának. Hívatja a hercegnőkhercegnőt, és előadja neki, hogy nema őférfi anem méltó férfi mellé., Válasszonválasszon hát szabadon férjet magának. A gyanútlan Aspasia választása természetesen SiaféraSifaréra esik. Mitridate haragra gerjed:, a hercegnőt és két fiát halálra ítéli. SirafeSifare arra kéri szerelmét, mentse meg magát és legyen a király felesége. A lány azonban inkább a halált választja.
 
===III. felvonás===
Ismene arra kéri MitridatétMitridate, hogy még egyszer gondolja át döntését. Felhívja a figyelmét a türelem és a megbocsájtás fontosságára. Saját magát hozza fel példának: bár mindkét fia megbántotta, ő kész elfogadni bármelyiküket férjének. Ezután Arbate hozzhozza a rossz hírt: római csapatok ütöttek rajta a görög hadakon., Aa görögök pedig fejvesztve menekülnek. A király harcba indul, hogy mentse a menthetőt.
 
Aspasia egy szolga segítségével méreg poharatméregpoharat szerez. Már majdnem kiissza a kelyhet, amikor berohan hozzá a szabadon bocsájtottbocsátott SirofeSifare, és kiüti kezéből a kupát. Elbúcsúzik szerelmesétől, majd apja után indul a csatába, hogy vele harcoljon. Közben Farnace is kiszabadult fogságából, Marzius katonáinak segítségével. A néptribun felajánlja neki PontuszPontus trónját, de a férfiben ekkor feléled a büszkeség: ellensége kezéből nem kell neki a királyi hatalom. A rómaiak távoztával maga is az ütközetbe siet.
 
A király halálos sebet kapott a harcokban. Önmagát sebezte meg, mert a csata egy pontján úgy látta, hogy katonái alul maradnakalulmaradnak. Ekkor döntött úgy, hogy inkább önkezével vettvet véget az életének, de nem kerül ellenségei kezére. Ismene azonban hozza a jó hírt: Farnace visszaverte a rómaiakat és felgyújtotta hajóhadukat. A király áldását adja SirafeSifare és Aspasia nászára, mindkét fiának megbocsájtmegbocsát és tőlük is bocsánatot kér. Farnace még életben találja a királyt, aki nem sokkal megérkezése után meghal. Katonái és fiai megrendülnekmegrendülten állják körül, és hirdetik az összefogás kis népeket is segítő erejét a zsarnok hódítók ellen.
 
==Hangfelvételek==