„Semmering-hágó” változatai közötti eltérés

a
forma, helyesírás
a (Bot: következő hozzáadása: fr:Semmering (Basse-Autriche))
a (forma, helyesírás)
{{coor title d|47.633|N|15.83|E|type:landmark}}
{{nincs forrás}}
 
A '''Semmering-hágó''' a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Steiermark (Stájerország) és Niederösterreich (Alsó-Ausztria) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső Enns -völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt.
 
A nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Steiermark (Stájerország) és Niederösterreich (Alsó-Ausztria) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső Enns -völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt.
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax- (2007 m) és a Schneeberg-csúcs (2076 m) magasodik.
 
== Általános jellemzés ==
 
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó (ném.:[[Német nyelv|németül]] Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalp, délről pedig a Wechselgebirge között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschkogel(), északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering képezi.
 
[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak“ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi Alpok (ném.: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabbkori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km2-es területet jelent.
 
== Elnevezése ==
A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt.
 
Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick“„Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg“rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk“„Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik“„Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé“hegyé”-t jelenti.
 
Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald“„Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. Ulrich von Liechtenstein minnesänger „Arthus Utazása“Utazása” című visszaemléke¬zésébenvisszaemlékezésében beszámol a „Semernic“„Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.
 
== Története ==
A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a [[Pittental]]-on meglevő régi római úton bonyolódott. 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első [[málhásút]] (ném.:németül [[Saumweg]]) létezéséről. Aztán ezt a málhásutat a VI. Károly által 1735-ben létesített „Semmeringstraße“„Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (Plpl. [[Schottwien]]) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszám készítők, kovácsok, kerékgyártók, stb.).
 
Közvetlenül a 19. század kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.
 
1842-ig vasutvonalvasútvonal működött Bruck an der Mur és Mürzzuschlag között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és Gloggnitz között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a [[Carl Ritter von Ghega]] által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt [[Semmeringbahn]] ([[Semmeringi vasút]]) megépítésével szüntették meg.
 
A Semmeringstraße nyomvonalát 1956-tól 1958-ig harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították.
 
== Közlekedés ==
A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsóausztriaialsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az oraszágúúton (…sz.)országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton (S-6.), valamint a Semmeringbahn elnevezésű vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering”.
A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering“.
 
== A Semmering autóút (Schnellstraße) ==
 
Ausztria egyik autóutjaautóútja, amelyik - a stájerországi Semmeringen át - a Süd-Autobahn (A2) Seebesteini csomópontja és a Pyrn Autobahn St. Michael csomópontja közt biztosít közúti kapcsolatot.
 
Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos terheléstől.
 
A Semmering alagútlánc összességében hat Autobahn-alagút¬bólalagútból áll. Ezek (Bécs irányában felsorolva):
 
* Ganzstein-Alagút, 2,1 km
* Grasberg-Alagút, 0, 352 km
 
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felujítjákfelújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üze¬melniüzemelni. Az építési költségek mintegy 68 milliomillió € -t tettek ki.
 
A Schottwien–Völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter, az osztrák nagy Autobahn-hidak közt a legutólsónaklegutolsónak számít. A leg hosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő épí tési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb bertonrészekbetonrészek a megnyitás után készültek csak el, s innen származik a híd gúnyneve:, a „Bröselbrücke“„Bröselbrücke” (azaz Morzsahíd).
 
Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.
* [http://www.panoramio.com/photo/6089692 A Schottwien–Völgyhíd fényképe a Paniramio-n]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.panoramio.com/photo/6089692 A Schottwien–Völgyhíd fényképe a Paniramio-n]
* [http://semmering.lap.hu/ Semmering.lap.hu - linkgyűjtemény]
 
{{Ausztria alpesi hágói}}
{{Portál|földrajz|-}}