„Poroszország (történeti)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: an:Prusia (rechión))
Keleti határai a történeti Poroszországnak, melyek [[Litvánia|Litvániával]] határosak, bizonytalanok. Egyes történészek szerint [[Nadruvia]], [[Galindia]], [[Suduva]] keleti végeit a lovagrend a [[litvánok]]tól foglalta el, akárcsak [[Skalva]] tartományt (a [[Memel-vidék]]).
 
A [[poroszok]] egészen a [[13. század|XIII. századig]] zavartalanul birtokolták a területet. Mivel pogányok voltak, számos kísérletet tettek térítésükre. Katonai jellegű (keresztes-hadjárat) térítésükre a [[1226]]-tól került sor, amikor a [[Szentföld]]ről és [[Magyarország]]ról elűzött [[Német Lovagrend|Német (Teuton) Lovagrendet]] betelepítették a [[poroszok]]kal szomszédos [[Chełmno|Kulm]]ba. A poroszok hosszú időn át ellenálltak a kereszteseknek, s komoly veszteségeket szenvedtek a harcokban. A területek benépesítésére nagyszámú német telepes érkezett, ami lassan asszimilálta a [[poroszok|poroszságot]]. Maga a porosz név azonosult a némettel, poroszoknak számítottak a német telepesek is.
 
Területileg ''Poroszország'' is egészen más fogalmat takart. [[1309]]-ben a Német Lovagrend meghódította az addig [[Lengyelország]] részét képező [[Kelet-Pomeránia|Kelet-Pomerániát]]. Így már azt az országot is Poroszországnak nevezték. A lengyelek később visszaszerezték Kelet-Pomerániát és még a lovagrend porosz területeinek nyugati és középső részét is birtokukba vették. A keleti felén a lovagok hűbéresként birtokolták államukat, egész addig, amíg [[Brandenburgi Albert]] protestáns hercegséget nem alapított rajta.
[[Lengyelország első felosztása]]kor a [[Porosz Királyság]] megkapta a történeti Poroszországból a lengyelek által birtoklott felét és Kelet-Pomerániát. A [[Lengyelország második felosztása|második felosztáskor]] a teljes terület a birtokába jutott. A történeti terület ekkor mint [[Kelet-Poroszország]] néven szerepelt, [[Kalinyingrád|Königsberg (Kalinyingrád)]] központtal, Kelet-Pomerániát pedig [[Nyugat-Poroszország]]nak nevezték, annak székhelye [[Gdańsk|Danzig (Gdańsk)]] volt.
 
Az [[első világháború]] után Lengyelországot helyreállították, Kelet-Poroszország pedig [[Németország]] része maradt. Szárazföldi összeköttetés [[1939]]-ben jött létre, amikor a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] elfoglalta Lengyelországot és a [[Szovjetunió]]val közösen felosztotta. A háború végeztével a szovjetek nem mondtak le a kelet-lengyel területekről, amelyek ma [[Fehéroroszország]]hoz, [[Ukrajna|Ukrajnához]] és [[Litvánia|Litvániához]] tartoznak. Lengyelországot ezekért cserébe nyugaton német ([[szilézia]]i, [[brandenburg]]i, [[pomeránia]]i) területekkel és a Kelet-Poroszország nagy részével kárpótolta, míg a [[Sambia]], [[Skalva]] és [[Nadruvia]] vidéke (Königsberggel együtt) a [[Szovjetunió]]hoz került és ma is az [[Oroszország|Orosz Föderáció]] része.
 
[[1945]] után az összes [[németek|németet]] kitelepítették az országból.