„Vízöntő csillagkép” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
McCo (vitalap | szerkesztései) →Története, mitológia: bővítés Babilóniai és egyiptomi történet |
||
35. sor:
Trósz király csak évekkel később tudta meg, hogy fia hova tűnt, és olyan keserves siránkozásba kezdett, hogy Zeusz fiáért kárpótlásul leküldte [[Hermész]]t, hogy adja Trósznak a világ legjobb és leggyorsabb lovait, amelyek olyan gyorsak voltak, hogy át tudtak futni a vízen. Hermész egy aranytőkét is ajándékozott a trójai királynak. A lovakat [[Héraklész]] nyerte el Trósz királytól, amikor megszabadította a várost a [[Poszeidón]] által küldött tengeri szörnytől. Így Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusszal, akinek szeretője maradt. Ezt hamarosan sértésnek vette [[Héra]], így a főisten, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától a [[csillag]]ok közé emelte.
Babilóniában, a Kr.e. 2. évezredben túlcsorduló edénynek látták a kancsót, magát a Vízöntőt pedig a (januárnak-februárnak megfelelő) 11. hónapjukkal hozták összefüggésbe, amelyet "égszakadásnak" neveztek.
Az egyiptomiak Ápisz Nílus-isten alakját vetítették a csillagképbe, aki az élet vízét osztotta szét a Földön és az égen; a kancsó ezenkívül a jó szerencse forrását is szimbolizálta. Ez az összefüggés megfelel a kancsó és a Vízöntő feje körüli csillagokhoz fűződő szerencseképzeteknek.
== Látnivalók ==
| |||