„Nemzetközi Bíróság” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
A hágai '''Nemzetközi Bíróság''' ([[Angol nyelv|angolul]] ''International Court of Justice'', [[Francia nyelv|franciául]] ''Cour Internationale de Justice'') az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|Egyesült Nemzetek Szervezetének]] elsődleges bírói szerve. A Bíróság a [[hága]]i [[Béke Palota|Béke Palotában]] működik, amely épületen az [[Állandó Választottbíróság]]gal, a [[Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiá]]val és egy nemzetközi jogot kutató magánintézettel osztozik.
 
A Bíróságot 1945-ben alapította az [[Egyesült Nemzetek Alapokmánya]], a munkáját 1946-ban kezdte meg, mint az [[Állandó Nemzetközi Bíróság]] utódja. AAz Alapokmány mellékletét képező [[Nemzetközi Bíróság Alapszabálya|Alapszabály]], amely hasonló az elődjééhez, a bíróságot alkotó és szabályozó alapvető dokumentum.<ref>[http://www.icj-cij.org/documents/index.php?p1 name=4&p2=2&p3=0 Nemzetközi Bíróság Alapszabálya] (angolul).</ref"statutum">{{cite A Nemzetközi Bíróság nem tévesztendő össze a [[Nemzetközi Büntetőbíróság]]gal, amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van.web
| url = http://www.icj-cij.org/documents/index.php?p1=4&p2=2&p3=0
| title = A Nemzetközi Bíróság Alapszabálya (a Bíróság honlapján).
}}</ref>
 
A Nemzetközi Bíróság nem tévesztendő össze a [[Nemzetközi Büntetőbíróság]]gal, amelynek szintén potenciálisan az egész világra kiterjedő joghatósága van, ám nem államok közötti vitákkal, hanem egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik.
A Bíróság ügyei szerteágazóak, fő feladata a tagállamok által elé tárt jogviták eldöntése és a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben tanácsadó vélemények hozása. A Bíróság relatíve kevés üggyel foglalkozott a történelme során, de egyértelműen megerősödött a bíróság használata iránti hajlandóság az 1980-as évek óta, különösen a [[fejlődő országok]]ban.
 
A Bíróság ügyei szerteágazóak, fő feladata aaz tagállamokállamok által elé tárt jogviták eldöntése ésjogilag kötelező ítélettel, illetve a megfelelően felhatalmazott nemzetközi szervekszervezetek, ügynökségek és az ENSZ Közgyűlése által elé küldött jogi kérdésekben kötelező erővel nem bíró tanácsadó vélemények hozásamegalkotása. A Bíróság relatíve kevés üggyel foglalkozott a történelme során, de egyértelműen megerősödött a bíróság használata iránti hajlandóság az 1980-as évek óta, különösen a [[fejlődő országok]]ban.
 
== Felépítés ==
15 ⟶ 20 sor:
| title = A Dictionary of Law
| year = 2006
}}</ref> A bíróság jelenlegi bíróibírái közül többen voltak diákjai vagy tanárai az Hágai Nemzetközi Jogi Akadémiának. A bíróságnak [[Herczegh Géza]] személyében magyar bírája is volt [[1993]] és [[2003]] között.
== Joghatóság ==
Egyetlen államotállam ellen sem lehet a Bíróság eléelőtt vinnipert indítani, ha az nem fogadta el annak joghatóságát. A Bíróság joghatóságát el lehet fogadni általánosságbanegyedi isügyekre, ésilletve eseti döntés alapjánáltalánosságban is.<ref name="Oxfordnkjog"/> Az [[ENSZ Alapokmány]] XIV. fejezete feljogosítja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ Biztonsági Tanácsát]] hogy betartassa a bíróság ítéleteit, ha annak valamelyik fél nem tesz eleget, és a másik ezért a BT-hez fordul.{{Cite webbook
| publisher = Eötvös Kiadó, Budapest
| title = Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya
| accessdateisbn = 2008978-07963-28312-0224
| pages = 420
| url = http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=95600001.TV
| others = Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.)
}}
| title = Nemzetközi jog
| year = 2010
}}</ref> Az [[ENSZ Alapokmány]] XIV. fejezete feljogosítja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa|ENSZ Biztonsági Tanácsát]] hogy betartassa a bíróság ítéleteit, ha annak valamelyik fél nem tesz eleget, és a másik ezért a BT-hez fordul.
 
A tanácsadó vélemények megalkotása tekintetében a Bíróság mérlegelési joggal bír: a benyújtott kérelem vizsgálata alapján dönti el, hogy megalkotja-e, vagy elutasítja a megkeresést.
 
== Ügyek ==
27 ⟶ 37 sor:
A bíróság első ügyében 1949-ben hozott határozatot. Ebben az ügyben a bíróság úgy döntött, hogy az Egyesült Királyságnak joga van áthajózni az Albániához tartozó Corfu csatornán, és így Albániának kártérítést kellett fizetnie egy, a csatornában megsérült brit hadihajó miatt. A kártérítést Albánia még mindig nem fizette ki.<ref name="Oxford"/>
 
Jelenleg 1219 ügy van a Nemzetközi Bíróság előtt.<ref name="ugyekmost">{{cite web
| url = http://www.icj-cij.org/docket/index.php?p1=3&p2=1
| title = Folyamatban lévő ügyek listája (a Bíróság honlapján)
}}</ref>
 
 
== Források ==
{{források}}
 
 
* Kardos Gábor - Lattmann Tamás (szerk.): Nemzetközi jog, Eötvös Kiadó, Budapest, 2010., ISBN 978-963-312-0224; 405-432. o.
* Nagy Károly: Nemzetközi jog, Püski, Budapest, 1999., ISBN 963-9188-19-0; 591-609. o.
{{fordítás|en|International Court of Justice|226072967|n=az|4=angol}}