„Morvaország” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sablon |
így jó |
||
1. sor:
<!-- jó lenne átnézni a személy- és földrajzi neveket -->
[[Kép:Flag of Moravia.svg|thumb|250px|<center>Morvaország zászlaja<center>]]
'''Morvaország''' ([[Czech language|csehül]] és [[Slovak language|szlovákul]]: ''Morava''; {{Audio-de|Mähren|Mähren.ogg}}; lengyelül: Morawy) egy történelmi vidék [[Cseh Köztársaság]] keleti részén. Nevét a [[Morva|Morva folyóról]] kapta, ami a terület északnyugati részéről ered.
==Földrajza==
[[Kép:CZ-cleneni-Morava-wl.png|thumb|250px|Morvaország a jelenlegi [[kraj]]okhoz viszonyítva]]
[[Kép:Czechoslovakia1927.png|thumb|right|250px|Morvaország-Szilézia Csehszlovákián belül, 1927-ban]]
Morvaország elfoglalja a Cseh Köztársaság keleti harmadának nagy részét, beleértve a [[Jihomoravský kraj]]t, és a [[Zlínský kraj]]t, valamint a [[Moravskoslezský kraj|Moravskoslezský]], [[Olomoucký kraj|Olomouc]], [[Pardubický kraj|Pardubický]], [[Kraj Vysočina|Vysočina]] és [[Jihočeský kraj|Jihočeský]] régiókat.
Északon [[Lengyelország]]gal és Cseh[[Szilézia|Sziléziával]]; Keleten [[Szlovákia|Szlovákiával]]; Délen [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriával]]; és Nyugaton [[Csehország_(tartomány)|Bohémiával]] határos. Északi határait a [[Szudéták]] alakítják, amik Keleten a [[Kárpátok|Kárpátokká]] válnak. A kanyargó [[Thaya]] folyik keresztül az [[Ausztria|osztrák]] határnál, van egy [[környezetvédelmi terület]] a határ mindkét oldalán, a [[Hardegg]] körüli területen.
Az ország szívében fekszenek a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi at, 180 - 250 méteres magasságban. Nyugaton a [[Cseh-Morva-dombság]] 800 méter fölé emelkedik, habár a legmagasabb hegység Észak-Nyugaton van, a [[Praděd]] (Németül: ''Altvater''), a Szudétáknál, 1490 méteres magasságban. Délebbre fekszik a [[Jeseníky]] hegység (400 - 600 m), ami 310 méterig csökken az [[Odera]] felső eredésénél (a [[Morva Kapu]]), közel [[Hranice na Moravě]]-hez, ezután újra emelkedik, ahogy [[Beskydy]], 1322 méteres magasságba [[Lysá hora]] (Németül: ''Kahlberg''). Ez a három hegyláncolat a "kapuval" az utóbbi kettő közt európa vízgyűjtő területét alkotják . A keleti határokat a [[Fehér Kárpátok]] alakítják, 970 méter magasságot is elérve [[Velká Javořina]]-nál.
Az utóbbi néhány évszázad alatt, Morvaország (máskáppen ''Morva-Szilézia'') tartalmazott egy kis részt a korábbi [[Szilézia]] tartományból - a tulajdonképpeni [[Szilézia|Morva Sziléziából]] (amikor Nagy Frigyes hozzácsatolta az régi Szilézia nagy részét (az Odera felső és középső része) Poroszországhoz, Szilézia legdélebbi része a [[Habsburg birodalom]] része maradt.
==Gazdasága==
Délen a [[Hodonín]] és [[Břeclav]] körüli föld a [[Bécsi medence]] része, [[petróleum]]ot és [[lignit]]et termelnek a méyebb üledékből. Az Ostrava körüli területen nagyfokú szénbányászat folyt, körülbelül [[1995]]-ig. Vas, vegyszer, bőr és építőanyagok a legfőbb ipari termékek. A fő gazdasági központok [[Brno]], [[Olomouc]] és [[Ostrava]]. Mezőgazdaság szempontjából Morvaország a [[szőlészet]]éről híres; az egész ország szőlőskertjeinek 94%-a itt található és ez az [[Cseh borok|ország bortermelésének]] központja.
==Történelme==
[[Image:Moravia.svg|thumb|right|Morvaország címere]]
[[Kr.e. 60]] körül a [[Kelta]] [[Boii]]k visszavonultak a területről és helyükre a [[Germán törzsek|germán]] [[Quadi]] törzs került, majd a [[6. század]]ban [[Szlávok|szláv]] törzsek. A [[8. század]] végén a Morva Fejedelemség jött létre a jelenlegi Délkelet-Morvaország , [[Záhorie]] és Alsó-Ausztria egyes részein. [[833]]-ban [[Nagy-Morvaország]]gá vált, a [[Nyitrai Fejedelemség]] elfoglalásával (jelenleg Szlovákia és Észak-[[Magyarország]] egyes területei). Az első király I. Mojmir volt, 830 és 846 között. Nagy-Morvaország legnagyobb területi kiterjedését a 890-es években érte el, [[I. Szvatopluk]] uralkodása alatt. Ezekben az időkben, a birodalom magába foglaltaterülety a mai [[Cseh köztársaság]], [[Szlovákia]] és a mai [[Magyarország]] nyugati területeit ([[Pannónia]]), valamint Lusatia-t a jelenlegi [[Németország]], [[Szilézia]] és a [[Visztula]] felső medencéjét, Dél-[[Lengyelország]]ban. Szvatopluk 895-ben bekövetkezett halála után a bohémiai hercegek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, karintiai Arnulf hűbéreseivé váljanak, és ezzel a Morva állam megszűnt létezni miután a magyarok elözönlötték 906 és 907 között.
A magyarok 955-ös [[Augsburgi csata|Lech mezőn]] történt [[I. Ottó]] általi vereségét követően, Ottó szövetségese, I. Boleszláv, a bohémiai [[Premyslid]] uralkodó vette kézhez Morvaországot. I. Boleszláv lengyel uralkodó elfoglalta 999-ben , és uralta 1019-ig, amíg a Premyslid herceg, a cseh I. Bretiszláv vissza nem foglalta. Apja halálakor, 1035-ben, Bretiszláv Bohémia uralkodója lett. 1054-ben, Bretiszláv elrendelte, hogy bohémiai és morva területek tartozzanak össze primogenitúrával, azzal a feltétellel, hogy az ifjabb fiai kormányoizzák Morvaország részei, mint a legidősebb fiú hűbéresei.
A Premyslid korszak alatt az ifjú hercegek gyakran uralkodtak egész Morvaország felett, [[Olomouc]]ból, [[Brno]]ból vagy [[Znojmo]]-ból, a bohémiai uralkodól való önállóság mértékét változtatgatva. Morvaország 1182-ben érte el az autonómia tetőfokát, amikor [[I. Frigyes]] őrgrófsággá emelte Morvaországot, függetlenné Bohémiától. Ez az állapot rövid életű volt: 1197-ben a bohémiai III. Vladiszláv megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, [[I. Ottokár| Ottokár]] között úgy, hogy lemondott a bohémiai trónról és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Bohémia hűbéresét.
Ezek után Morvaország és Bohémia történelme közös. A Premyslid uralkodóház 1306-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi János lett Bohémia királya. Morvaország és Bohémia a Luxemburgi dinasztián belül maradt, germán királyok és császárok alatt, amíg [[II. Habsburg Alfréd]] meg nem örökölte, 1437-ben.
A huszita háborúk során a Habsburgok elvesztették az ellenőrzést Bohémia és Morvaorsazág felett, és a Cseh föld átmenetileg megosztódott. A Huszita Podebrady Györgyöt választották Bohémia királyának 1458-ban. 1466-ban II. Pál Pápa kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. 1469-ben Corvin Mátyás, magyar király meghódította Morvaországot. Morvaország 1490-ben egyesült újra Bohémiával, amikor II. Jagelló Vladiszláv bohémiai uralkodó György helyébe lépett 1471-ben Bohémia uralkodójaként, majd később Mátyás helyébe. 1526-ban Vladiszláv fia II. Lajos elhunyt egy csatában, és a Habsburg I. Ferdinándot választották meg Bohémia királyának. Morvaország Bohémiával Habsburg uralom alatt maradt az I. világháború végéig.
[[1641]]-ig Morvaország fővárosa a központban elhelyezkedő [[Olomouc]] volt, de a svédek általi bevétel után a nagyobb [[Brno]] lett, ami sikeresen ellenállt a támadóknak. A morva őrgrófságnak megvolt a maga "zemský sněm"-je, avagy ''Landtag''-ja (országgyűlés), aminek a képviselői az [[1905]]-ös évtől lettek választva, külön a német és cseh választókerületekben.
Az [[Osztrák-Magyar Monarchia]] felbomlását követően, [[1918]]-tól, Morvaország [[Csehszlovákia]] részévé vált (és a [[Cseh-Morva Protektorátus]] része is volt a II. világháborúban, a német megszállás alatt). [[1945]]-ben a német kisebbséget kitoloncolták. Csehszlovákia felbomlásával Morvaország a Cseh Köztársaság része lett [[1993]]-ban.
==Lakossága==
A [[Morvák]] szláv népcsoportba tartoznak, és a [[Cseh nyelv|Cseh]] különböző nyelvjárásait beszélik. Egy részük néprajzilag elkülönülőnek tartja a morvákat; mások néprajzilag csehnek tartják magukat. Az 1991-es népszámlálás alkalmával a cseh lakosságból 1 362 000-en (13,2%) morva nemzetiségűnek tartották magukat. 2001-ben ez a szám 380 000-re csökkent (a lakosság 3,7%-a).
[[Sigmund Freud]] Freibergben, született (jelenleg [[Příbor]], [[1856]] [[május 6]]-án.
==Egyebek==
Morvaország híres a világ legvékonyabb süteményéről, a morva fűszeres kekszről.
Van egy kis versengés a morvák és a bohémiaiak között, de ez nagyon enyhe és ezek inkább humor részét képezik, mint ellenségeskedését.
==Forrás==
A cikk tartalma az ide vágó [[:en:Moravia|angol nyelvű Wikipédia cikkből]] származik, [[2006]] [[Augusztus 29]] dátummal.
<!--==Kapcsolódó odalak==-->
<!--*[[Morva-Vlachföld]]-->
<!--*[[Morva-Szlovákia]]-->
{{Cseh_tartományok}}
[[ar:مورافيا]]
[[br:Moravia]]
[[bg:Моравия]]
[[ca:Moràvia]]
[[cs:Morava (země)]]
[[da:Mähren]]
[[de:Mähren]]
[[et:Morava]]
[[es:Moravia]]
[[eo:Moravio]]
[[fr:Moravie historique]]
[[ko:모라바]]
[[it:Moravia (Repubblica Ceca)]]
[[he:מוראביה]]
[[la:Moravia (terra)]]
[[lt:Moravija]]
[[mk:Моравија]]
[[nl:Moravië]]
[[ja:モラヴィア]]
[[no:Mähren]]
[[pl:Morawy]]
[[pt:Morávia]]
[[ro:Moravia]]
[[ru:Моравия]]
[[simple:Moravia]]
[[sl:Moravska]]
[[fi:Määri]]
[[sv:Mähren]]
[[uk:Моравія]]
[[zh:摩拉維亞]]
| |||