„Lubin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ja:ルビン (ドルヌィ・シロンスク県) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
'''Lubin''' ({{ny-de|Lüben}}), város [[Lengyelország]] dél-nyugati részén, az alsó-sziléziai vajdaságban, a lubini járás központja. [[1975]]-[[1998]] között a legnicai vajdasághoz tartozott. [[Legnica]] után a második legnépesebb település a legnica-głogówi réz körzetben, ötödik az alsó-sziléziai vajdaságban és ötvenedik Lengyelországban. A város a lubini fennsíkon fekszik. A lengyel statisztikai hivatal 2009. június 30-i adatai szerint lakosainak száma 74 796. Lubinban van a lengyel rézkombinát, a [[KGHM Polska Miedź]], mely jelenleg világ egyik vezető [[réz]] és [[ezüst]] termelője.
==Története==
[[
A mai város területén belül és legközelebbi szomszédságában több bronzkorszakból (3.-4. század) illetve a korai vaskorszakból származó hamvasztásos sírt találtak. Ezek a [[lausitzi kultúra]] maradványai, mely i.e. 1000- i.e. 400-ig virágzott a mai Lengyelország területén. A legrégebbi lelet azonban egy neolit sír nem messze a Ścinawa felé vezető út mellett i.e.4000-ből.<ref>http://www.lubin.pl/strona,7.html</ref>.
<!--
▲[[Plik:Lubin-solid3.JPG|thumb|Pomnik Pamięci Ofiar Lubina '82]]
Powstanie pierwszej [[osada (osiedle)|osady]] na terenie dzisiejszego Lubina (osiedle Stary Lubin) związane jest z przecięciem się w tym miejscu ważnych [[szlak handlowy|szlaków]] kupieckich (np. z [[Magdeburg]]a poprzez [[Wrocław]] do [[Kijów|Kijowa]] i z Południa przez [[Wielkopolska|Wielkopolskę]] nad [[Morze Bałtyckie]]) w związku z czym była zapewne miejscem odpoczynku wędrujących [[kupiec|kupców]], a także handlu ich towarami. Nie do końca wiadomo, czy Lubinem władali wówczas [[Dziadoszanie]] czy [[Trzebowianie]], gdyż leżał on w połowie drogi między ich głównymi grodami.
[[Plik:Rynek w Lubinie2.jpg|thumb|200px|Lubiński rozkopany Rynek, w głębi ratusz – stan obecny]]
|