„Köröstarcsa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
33. sor:
[[1383]]-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a megye legősibb és legtekintélyesebb családja, a [[Csolt nemzetség]]ből származó Ábrahámfi család birtokolta. Az 1400-as években megyegyűlést is tartottak itt. 1500-ban egy Veér nevű földbirtokos udvarházat építtetett (a mai polgármesteri hivatal helyén), majd a község a török uralom alatt elpusztult, s csak 1700-ban épült újra. [[1720]]-ban 44 család élt itt. [[1728]]-ban a Köröstarcsa és [[Körösladány]] közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságott tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet [[Arany János]] az ''A hamis tanú'' című költeményében (1852) örökítette meg.
[[1851]]-ben a lakosság száma már 3446 fő volt, akik állattartásból, szőlő- és gyümölcstermesztésből illetve halászatból éltek. A tarcsaiak gúnyneve, a „halkörmölők” arra utal, hogy a falut a XIX. század végéig jelentős helyi halászati központnak tartották. A [[18. század|18]].–[[19. század]]ban többször pusztított a környéken és a településen is a [[kolera]] és a [[pestis]]. Az első
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a település lakosságának 99%-a [[Magyarok|magyar]], 1%-a egyéb (főleg [[cigány]], [[Németek|német]] és [[Szlovákok|szlovák]]) nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/04/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
| |||