„Köröstarcsa” változatai közötti eltérés

[[1383]]-ban a települést 12 jobbágytelek formájában a megye legősibb és legtekintélyesebb családja, a [[Csolt nemzetség]]ből származó Ábrahámfi család birtokolta. Az 1400-as években megyegyűlést is tartottak itt. 1500-ban egy Veér nevű földbirtokos udvarházat építtetett (a mai polgármesteri hivatal helyén), majd a község a török uralom alatt elpusztult, s csak 1700-ban épült újra. [[1720]]-ban 44 család élt itt. [[1728]]-ban a Köröstarcsa és [[Körösladány]] közti határvita perre ment, amiben egy bizonyos vén Márkus Ladány képviseletében hamis tanúságott tett, aminek következményeként a perben Ladány nyert. Az esetet [[Arany János]] az ''A hamis tanú'' című költeményében (1852) örökítette meg.

 

=== Népcsoportok ===

[[2001]]-ben a település lakosságának 99%-a [[Magyarok|magyar]], 1%-a egyéb (főleg [[cigány]], [[Németek|német]] és [[Szlovákok|szlovák]]) nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/04/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>

 

== Nevezetességei ==

A református templom 1794-96 között épült a kecskeméti Fischer Ágoston által, ún. copfstílusban. Tűzfigyelő tornyát 1859-ben egy emelettel megtoldották és körfolyosóval látták el. A templomkertet [[1894]]-ben kerítették körül. Akertben található I. és II. világháborús emlékművek, melyeket a köröstarcsai áldozatok emélkére emeltek, Istók János és Mladonyiczky Béla szobrászművészek alkotásai. Paprév-paperdei részen szentkép volt felállítva.