„Vezérmű” változatai közötti eltérés

a
→‎Stephenson-féle villás vezérmű: 2 elütés jav, fölös linkek törlése
a (r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: uk:Кулачковий механізм)
a (→‎Stephenson-féle villás vezérmű: 2 elütés jav, fölös linkek törlése)
=== [[Stephenson]]-féle villás vezérmű ===
 
[[Fájl:Stephenson vezérmű.PNG|jobbra|bélyegkép|327px|Főkereten belül elhelyezett Stephenson-vezérmű egy 1867-ben épített francia vegyesvonati mozdonyban (Midi801)]] Korai vezérmű, amelyben ''excenterek'' ("körhagyók") segítségével villák mozogtak, ezek tolták a szelepeket vagy tolattyúkat. Ez a vezérmű bonyolult és kényes szerkezete, valamitvalamint pontatlan működése miatt csak a korai gőzgépekben talált alkalmazásra.
 
A 19.szd.-ban leggyakrabban alkalmazott vezérmű. A gőzgép ''[[főtengely]]ére'', ill. gőzmozdonyok esetében a hajtott tengelyre két ''excenter'' ("körhagyó") van felékelve. Egyik az előre forgáshoz van beállítva, a másik a hátra forgáshoz. Az "elősietés" biztosítása érdekében a két excenter nem egymással ellentétes helyzetben, 180°-ban van a ''[[főtengely]]re'' felékelve, hanem csak kb. 140°-os szög alatt. A két excenter csuklós hajtórúdon keresztül egy íves ''kulisszát'' ("lengőív") mozgat, az egyik a kulissza egyik végét, a másik a másikat. Íly módon a kulissza a főtengely forgása során billegő mozgást végez. A lengőív belsejében egy csúszó elem található, a ''kulisszakő'', ami a tolattyúrúdon keresztül a [[tolattyú]]t mozgatja. Az irányváltást a lengőív felemelésével vagy lesüllyesztésével érik el, ezáltal a kulisszakő vagy a lengőív előremeneti excenter által mozgatott részébe, vagy pedig a hátrameneti excenter által mozgatott részébe kerül. Kisebb "töltést" a lengőív kisebb kitérésével lehet elérni. A [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérműben a lengőív ívének középpontja a [[főtengely]].
A gőzmozdonyokon a [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérmű kétféle elrendezéssel kerülhetett alkalmazásra. A lengőív hajtórúdjai vagy "egyenesen" haladtak az excenterektől, vagy ''keresztezve''. Az előbbi elrendezés kisebb mértékű "töltést" tett lehetővé, de egyben nem engedte a hengerek 100%-hoz közel eső "feltöltését", emiatt inkább gyorsvonati mozdonyokban alkalmazták. A "keresztezett" [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérmű tehervonati és hegyvidéki mozdonyokban került alkalmazásra. A "stacionér gőzgépekben" és a hajógépekben kisebb terhelés-ingadozások miatt leggyakrabban az egyenes kivitelt használták.
 
A [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérmű egyik legnagyobb hátránya az "elősietés" miatt beállított 140°-os excenter felékelésből származott. Emiatt ugyanis a lengőív középső pontja nem állt egy helyben, hanem kis amplitudójúamplitúdójú mozgást végzett. Annak érdekében, hogy a kulissza középállásában a ''henger'' ne kapjon töltést, a gép ne indulhasson el, a [[tolattyú]]t úgy kellett méretezni, hogy kismértékű elmozdulás esetén még ne engedjen gőzt a hengerbe. Ez azonban lehetetlenné tette, hogy a gépet egy bizonyos mértéknél kisebb "töltéssel" járassák, a gép tehát kis terhelésnél több gőzt fogyasztott a kelleténél.
 
A [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérművet a gőzmozdonyokban gyakran helyezték el a ''főkereten'' belül, az excenterek a hajtott tengelyre voltak felékelve. Az amerikai gyakorlat szerint a vezérmű egy emeltyűn keresztül mozgatta a kívül elhelyezett [[tolattyú]]kat. Az európai mozdonyépítők a [[tolattyú]]szekrényttolattyúszekrényt is a főkereten belülre helyezték, így a vezérmű közvetlenül hajtotta a [[tolattyú]]kattolattyúkat.
]