„Vezérmű” változatai közötti eltérés

=== [[Stephenson]]-féle villás vezérmű ===

 

 

A 19.szd.-ban leggyakrabban alkalmazott vezérmű. A gőzgép ''[[főtengely]]ére'', ill. gőzmozdonyok esetében a hajtott tengelyre két ''excenter'' ("körhagyó") van felékelve. Egyik az előre forgáshoz van beállítva, a másik a hátra forgáshoz. Az "elősietés" biztosítása érdekében a két excenter nem egymással ellentétes helyzetben, 180°-ban van a ''[[főtengely]]re'' felékelve, hanem csak kb. 140°-os szög alatt. A két excenter csuklós hajtórúdon keresztül egy íves ''kulisszát'' ("lengőív") mozgat, az egyik a kulissza egyik végét, a másik a másikat. Íly módon a kulissza a főtengely forgása során billegő mozgást végez. A lengőív belsejében egy csúszó elem található, a ''kulisszakő'', ami a tolattyúrúdon keresztül a [[tolattyú]]t mozgatja. Az irányváltást a lengőív felemelésével vagy lesüllyesztésével érik el, ezáltal a kulisszakő vagy a lengőív előremeneti excenter által mozgatott részébe, vagy pedig a hátrameneti excenter által mozgatott részébe kerül. Kisebb "töltést" a lengőív kisebb kitérésével lehet elérni. A [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérműben a lengőív ívének középpontja a [[főtengely]].

A gőzmozdonyokon a [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérmű kétféle elrendezéssel kerülhetett alkalmazásra. A lengőív hajtórúdjai vagy "egyenesen" haladtak az excenterektől, vagy ''keresztezve''. Az előbbi elrendezés kisebb mértékű "töltést" tett lehetővé, de egyben nem engedte a hengerek 100%-hoz közel eső "feltöltését", emiatt inkább gyorsvonati mozdonyokban alkalmazták. A "keresztezett" [[Stephenson]]-féle kulisszás vezérmű tehervonati és hegyvidéki mozdonyokban került alkalmazásra. A "stacionér gőzgépekben" és a hajógépekben kisebb terhelés-ingadozások miatt leggyakrabban az egyenes kivitelt használták.

 

 

]