„Hejő” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
ékezet - így |
||
1. sor:
A '''Hejő''' patak a [[Bükk hegység]] keleti oldalában, [[Miskolctapolca]] területén ered, és a [[Sajó]]val majdnem párhuzamosan folyik délkeleti irányban. Körülbelül 40 kilométer után, [[Polgár (város)|Polgár]] alatt ömlik a [[Tisza|Tiszába]]. A folyóba való betorkolásától egész hosszában, valamennyi mellékvizével együtt horgászható. Területe: 13,2 ha. Alapvízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják, völgyben a sokéves átlag csapadékmennyiség 600 milliméter.
A patak nevét, amely a jégkorszaki folyók és patakok által lerakott kavicsüledékes síkságon halad át, korábban hat, a partján épült önálló község viselte. Ma már csak öt ([[Hejőbába]], [[Hejőkeresztúr]], [[Hejőkürt]], [[Hejőpapi]], [[Hejőszalonta]]), mert [[Hejőcsaba]] [[Miskolc]]cal egyesülve, önálló közigazgatási egységként megszűnt. [[Hejőcsaba|Hejőcsabát]]
Neve elhomályosult szóösszetételből áll, előtagja a „meleg, melegség” jelentésű hő, hejő, hév, utótagja a régies jó „folyó” szóból keletkezett. Völgyének egykor [[éger]]esekkel, forráslápokkal övezett táján már az [[Árpád-kor]]ban is parkerdőt alakítottak ki az itt megtelepült szerzetesek.
| |||