„Adaptív radiáció” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
a hawaii gyapjasmadarak
2. sor:
'''Adaptív radiáció'''nak (azaz alkalmazkodó szétterjedésnek) nevezzük azt a jelenséget, mikor az [[evolúció]] során több különböző [[ökológiai fülke|ökológiai fülkét]] egy bizonyos [[populáció]] leszármazottai foglalnak el. A folyamatot a [[természetes kiválasztódás]], az [[adaptáció]] és a [[mutáció]]k irányítják, lényeges szerepe van a [[fajképződés]]ben.
 
Egy adott populáció egyedeinek szaporodóképessége kedvező körülmények között gyakorlatilag korlátlan. Az egyedszám növekedésének idővel a környezeti feltételek határt szabnak, így az megáll, stabilizálódik, leginkább ha a populáció számára adott méretű élőhely áll rendelkezésre. Ha viszont még vannak meghódítható élőhelyek, akkor megkezdődik az egyedek szétvándorlása. Egy-egy ilyen folyamat során fellép a természetes szelekció, és az előzőleg létrejött génváltozatok segítségével végbemegy az új élőhelyet meghódított [[populáció]] új környezethez való alkalmazkodása. Ennek legegyszerűbb és [[Charles Darwin]] [[Galapagos-szigetek|galapagosi]] [[földipinty]]ei óta a legjobban tanulmányozott esete a földrajzi izoláció. Az izoláció jelentőségét először [[David Lack]] fejtette ki egy [[1953]]-as [[Scientific American]] cikkben, amiben a Darwin-pintyek mellett a [[hawaii]] [[gyapjas madarakgyapjasmadarak]]at vizsgálta, különösképpen a [[sarlós félcsőrű]]t ''(Hemignathus procerus)''. Következtetése szerint a szigetlakó életmódú fajok zöme produkálja az ''adaptív radiáció'' jelenségét. Ezen evolúciós eseménysorra ma már sok példa ismeretes a [[Viktória-tó (Afrika)|Viktória-tó]] halaitól kezdve az emlősfogazaton megjelenő negyedik csúcsig.
 
Egy faj egyedeinek elvándorlása nagy mértékben növelheti az elterjedési területet, így idővel az egyedek egymástól többé-kevésbé elhatárolt populációkat hozhatnak létre. Egy-egy egymástól távol élő populáció alkalmazkodását más-más környezeti hatás irányíthatja, így azok evolúciós fejlődése különbözővé válhat.Ez főleg akkor következhet be, ha valamilyen ok miatt (pl. egy új folyó megjelenése, vagy autópálya építése) csökkenti vagy lehetetlenné teszi a populációk közötti kölcsönhatást. Így egyre nagyobb különbség keletkezik a populációk genetikai összetétele között. Egy területileg és élőhelyileg is elkülönülő populációban jól látható [[fenotípus]]beli különbségek keletkeznek. Az ilyen, egymástól jól megkülönböztethető populációcsoportokat [[rassz]]oknak nevezzük. A rendszertan a földrajzi rasszokat [[alfajnak]] tekinti. Az előzőekben leírtak alapján a rasszok azért fontos populációcsoportok, mert kiindulópontjai lehetnek egy új faj kialakulásának. Geneteikai szempontból a [[faj]] ugyanis olyan szaporodási közösség, amely más hasonló szaporodási közösségekkel nem képes géneket cserélni, termékenyen kereszteződni.