„Hasüreg” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Gray1224.png|jobbra|bélyegkép|250px|A hasürgi szervek vázlatos elülnézete A vastabél jelentős részeit eltávolították.]]

A '''hasüreg''' számos fontos szervet foglal magába, amelyek többségéről önálló szócikk van. Ennek a szócikknek ezért nem célja az egyes hasüregi szervek anatómiájának és működésének részletezése. A szócikk a hasüregi szervek helyzetével, egymáshoz való viszonyával ''(topográfia)'', hashártyaviszonyaival, azaz tájanatómiájával foglalkozik. A hasüregben történő tájékozódáshoz támaszkodik a [[Has]] szócikbben leírtakra, és természetesen utal más, a [[has|hasüregi]] [[szerv|szervekkel]] foglalkozó szócikkekre.

A patkóbél a gyomorkimenetnél (pylorus) kezdődik az első lumbális [[csigolya]] magasságában, alsó haránt szára a harmadik lumbális csigolya magasságában húzódik és a gerinc bal oldalán éles hajlattal megy át az éhbélbe. A középső szakasz felső és alsó rész között a jobboldali vesekapu medialis részén fut le. A felső intra-, a középső és alsó szakasz retroperitonealis. A hasnyálmirigy retroperitonealis elhelyezkedésű. A fej a patkóbél homorulatában helyezkedik el, a test a hátsó hasfalon fokozatosan elkeskenyedve egészen a lép kapujáig elér, végső szakasza elhalad a bal vese előtt. A fej-nyak határ mögött van a vena cava inferior és az aorta, utóbbiból a felső szélnél a háromosztatú [[artéria]], alsó szélénél a felső bélfodri artéria lép elő. A hasnyálmirigy felső szélén haránt fut a lép artériája és [[véna|vénája]]. A lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével a hasnyálmirigy fejénél alakul ki a májkapuvéna.

 

A gyomor kisgörbületét a máj alsó felszínével összekötő hashártyakettőzet a kiscseplesz, a mögötte lévő tér a cseplesztömlő.

A cseplesztömlő bementi nyílását határolja előlről. Jobb szélén halad a közös epevezeték, ductus choledochus, amely a hasnyálmirigy fejének állományában többnyire összeömlik a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével és azzal ömlik be a patkóbél homorulatában lévő szemölcsön lévő nyíláson keresztül. Előbbitől balra fut a máj saját artériája, a kettő között és mögött pedig a májkapuvéna. Ezek kötőszövetes környezetében hálózatot alkotva a nyirokerek és az autonóm idegfonat található.

[[Fájl:Gray534.png|balra|bélyegkép|250px|A felső bélfodri verőér ''(arteria mesenterica superior)'' ágrendszere.]]

Az éhbél zömmel a hasüreg jobb felső, a csípőbél pedig annak bal alsó részében helyezkedik el.

A bélfodor a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet, a bél egyik szélén tapad ''(mesnterialis szél)'', a bél ezzel szemben lévő széle az ''(antimesenterialis)'' szél. A bélfodor gyökere ''(radix mesenterii)'' a hátsó hasfalon rögzül a nyombél és éhbél átmenetétől ''(flexura duodenojejunalis)'' a jobbb csípőárokba ''(fossa iliaca)'' a csípőbélnek a vastagbélbe való beszájadzásáig tart. A bélfodorban ágazódnak el (és sajátos többszörös árkádrendszert alkotnak) a vékonybeleket ellátó felső bélfodri artéria ágai. A vékonybelek összeszedődő vénái a májkapuvénába ömlenek. A bélfodorban nagyon sok nyirokcsomó és sűrű nyirokérhálózat van. A gazdag nyirokérhálózatnak saját elvezetése van ''(truncus intestinalis)''.

A vastagbél a - vékonybél benyillása alatt, a jobb csípőárokban elhelyezkedő - vakbéllel kezdődik. Ennek egy nyúlványa az - emberben csökevényes féregnyúlvány ''(appendix vermiformis)'' - amelyet nyirokszervnek is tekintenek. Elhelyezkedése változatos.

A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldali harmadától a vastagbelet az alsó bélfodri erek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)

== Mesocolon ==

A vastagbél egyes szakaszait rögzítő hashártyakettőzet. Ilyen lényegében csak a haránt vastagbélnél és a szigmabélnél, valamint a végbél felső harmadánál (és változóan a vakbélnél) van. A vastagbél többi szakasza keskeny csíkban rögzül a hátsó hasfal képződményeihez, ettől függetlenül alapvetően intraperitonealis helyzetűnek tekinthetők.

A páratlan hasüregi szervek vérét szedi össze, a hasnyálmirigy fejénél a lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével alakul ki.

== Retroperitoneum ==

A peritoneum hátsó fali lemeze mögött tér a retroperitoneum, az itt található szervek retroperitoneáli helyzetűek. (Ezek közül fentebb említésre került a nyombél alsó kétharmada és a hasnyálmirigy.

== Nagyerek ==

 

A vesék állományát közvetlenül egy kötőszövetes tok borítja, amelyen kívül egy zsíros tok veszi körül, elől pedig elhúzódik a nagyereknél említett kötőszövetes lemez (fascia renalis). Felső pólusaik a középvonalhoz valamivel közelebb vannak, mint az alsók. Hátsó felszínük a nagy horpaszizomhoz, a négyszögű ágyékizomhoz és a rekesz ágyéki részéhez fekszenek hozzá. A vesekapu kissé befelé, lefelé és előre néz. A vesekapun áthaladó nagyobb képletek - előlről hátrafelé - a vesevéna, a veseartéria és a húgyvezeték. A vesék a 12. háti és az 1. és 2. ágyéki csigolyák magasságában vannak, a jobboldali a nagy teret elfoglaló máj miatt fél csigolyatesttel lejjebb. (12. borda a jobb vese felső pólusa fölött halad el, a bal vesét 1/3:2/3 arányvan osztja. A jobb vese felső fele benyomul a máj hashártyával nem borított hátsó felszíne és a rekesz közé. Elülső felszínének alsó részéhez a vastagbél jobboldali hajlata, vesekapui részéhez a patkóbél leszálló része fekszik hozzá. A bal elülső felszíne vese a gyomorral, a léppel, a vastagbél baloldli hajlatával és vékonybélkacsokkal érintkezik.

Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.

== Húgyvezeték ==

A vesemedencékből indulnak ki. Hasüregi szakaszuk a nagy horpaszizom hasán ferdén befelé húzódnak, a kismedencébe a közös csípőverőér oszlásánál lépnek be. Nőknél fontos kereszteződése van a méhartériával.

 

A hasüregi szervek bőséges nyirokérrendszere az alsó végtagok és a testfal nyirokereivel együtt egy tágultabb nyirokérszakaszba ''(cysterna chyli)'' szedődik össze az első ágyéki csigolya magasságában. Ebből indul ki a mellvezeték ''(ductus thoracicus)'', amely a bal vénás szögletbe torkollik.