„Vilma hesseni nagyhercegné” változatai közötti eltérés

 

== Élete ==

[[Kép:Wappen Zaehringer.png|balra|70px]]

Vilma hercegnő [[1788]]. szeptemberében jött világra Károly Lajos badeni herceg (1755–1801) és [[Amália hessen–darmstadti hercegnő]] (1754–1832) nyolcadik, utolsó gyermekeként, egyben hatodik leányaként. Édesapja a badeni trón várományosa volt, azonban meghalt, mielőtt örökölhette volna a koronát. Édesanyja hesseni hercegnőként született, férje halála után jelentős szerepet játszott fogadott hazája közéletében. Amália hercegnő olyan jól házasította ki nyolc utódját, hogy az utókor „Európa anyósát” tiszteli benne.

 

Vilma hercegnő [[1804]]. [[június 19.|június 19]]-én nőül ment anyai ágról származó elsőfokú unokatestvéréhez, [[II. Lajos hesseni nagyherceg]]hez. Házasságuk nem sikerült jól, ámbár hivatalosan hat gyermekük született:

 

Vilma nagyhercegné és II. Lajos nagyherceg hamar eltávolodtak egymástól. Az uralkodó botrányai miatt a házaspár alig pár évnyi együttélés után elkülönült egymástól. Vilma nagyhercegné [[1820]]-ban saját birtokot vásárolt [[Heiligenberg]]ben, itt építette ki önálló udvartartását. A nagyhercegné viszonyt kezdett kincstárnokával, [[August von Senarclens de Grancy]] báróval. A több éven át tartó kapcsolatból feltehetően kettő, más források szerint négy gyermek származott. Az máig nem eldöntött kérdés, hogy pontosan melyik gyermekek is voltak balkézről valóak, ámbár Sándor herceg és Maximilianna hercegnő édesapja szinte biztosan nem II. Lajos volt. Ennek ellenére a nagyherceg felesége összes leszármazottját a sajátjaként ismerte el. Így vált lehetségessé, hogy [[II. Sándor orosz cár]] feleségül vegye Maximilianna hercegnőt, aki orosz cárnéként a ''Marija Alekszandrovna'' nevet kapta.

 

 

== Források és irodalom ==