„Szerkesztő:SFeri/Dorosmai Imre” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor:
Kisiskolás éveit Aradon végezte, majd azt követően soproni [[Bencés]] Gimnáziumban érettségizett. Az 1927-es költözés és Magyarország ismert történelmi eseményei is különösen érzékennyé tették a magyarság sorsa és eredete iránt.
[[Fájl:Csalad_1942.jpg|bélyegkép|Dorosmai Imre (bal hátul) és családja; Sopron 1942.]]▼
== Élete ==
A soproni Bencés Gimnáziumban végzett tanulmányai után, Pécsett jogot hallgatott. Ezen évek alatt jelentek meg első újságcikkei. A háború vége felé katonaként vonult Ausztriába az orosz és bolgár támadás elől. Fegyverletételük után fogolyként került a jánosházi gyűjtőtáborba, majd Konstancába, ahonnan hajón a [[Kaukázus]] délnyugati részébe hurcolták.
Az [[örmény nyelv]] elsajátítása számára könnyű volt. Gyakran jutott eszébe [[Kőrösi Csoma Sándor]], akinek a munkásságát jól ismerte.
Őstörténeti és nyelvészeti érdeklődése ifjúkorából eredt, ezért írta Csontos Péter róla:” ..”Ezt követő élete során úgy érezte, hogy talán egyedüli, a mintegy hárommillió magyar [[Hadifogság|hadifogoly]] közül, akinek megérte ez a kényszerű kirándulás.”
▲[[Fájl:Csalad_1942.jpg|bélyegkép|Dorosmai Imre (bal hátul) és családja; Sopron 1942.]]
Életét a kutatásainak szentelte. Az összefüggéseket kitűnően meglátta. Sok a magyarság eredetével kapcsolatos gondolata igazolást nyer, s egyre többet hivatkoznak nyelvészeti munkáira, írásaira is. Sok évtizedes, kitartó munkájának eredménye egy kéziratként maradt kalandregény, amiben emléket állított barátainak, akik eltűntek az élet viharos esztendeiben. Írásai közül figyelemre méltó a kézzel írt, mintegy 40 000 szót tartalmazó magyar-örmény szótár, és egy örmény úti szótár. Verseket írt, és rajzolt, a [[karikatúra]] műfaját szerette. Munkája mellett tanított is és gondozta apja, [[Dorosmai János]] (1886-1966) hagyatékát. ▼
▲Életét a kutatásainak szentelte. Az összefüggéseket kitűnően meglátta. Sok a magyarság eredetével kapcsolatos gondolata igazolást nyer, s egyre többet hivatkoznak nyelvészeti munkáira, írásaira is. Sok évtizedes, kitartó munkájának eredménye egy kéziratként maradt kalandregény, amiben emléket állított barátainak, akik eltűntek az élet viharos esztendeiben. Írásai közül figyelemre méltó a kézzel írt, mintegy 40 000 szót tartalmazó magyar-örmény szótár, és egy örmény úti szótár. Verseket írt, és rajzolt, a [[karikatúra]] műfaját szerette. Munkája mellett tanított is és gondozta apja, [[Dorosmai János]] (1886-1966) hagyatékát.
== Az örmény-magyar nyelvrokonságról ==
== '''A magyar nép története a Krisztus előtti 7. századtól Árpád népe honfoglalásáig (levél Csihák Györgynek, a [http://www.zmte.org/hu/ ZMTE] elnökének)''' - részlet ==▼
▲
"A hadifogságom idején a leghosszabb időt a fővárosban, Erivánban ([[Jereván]]) töltöttem. Jó a nyelvérzékem és az utcán figyelve-hallva nagyhamar rám ragadt az örmény nyelv jó néhány szava. Egy házbontás alkalmával régi (1901) francia-örmény szótár is a kezembe került. Franciául tudván legalább 5 000 szót tanultam, könnyű volt az örmény megfelelőket elsajátítani.
| |||