„Hasüreg” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
47. sor:
== [[vese|Vesék]] ==
A vesék állományát közvetlenül egy kötőszövetes tok borítja, amelyen kívül egy zsíros tok veszi körül, elől pedig elhúzódik a nagyereknél említett kötőszövetes lemez ''(fascia renalis)''. Felső pólusaik a középvonalhoz valamivel közelebb vannak, mint az alsók. Hátsó felszínük a nagy horpaszizomhoz, a négyszögű ágyékizomhoz és a rekesz ágyéki részéhez fekszenek hozzá. A vesekapu kissé befelé, lefelé és előre néz. A vesekapun áthaladó nagyobb képletek - előlről hátrafelé - a vesevéna, a veseartéria és a húgyvezeték. A vesék a 12. háti és az 1. és 2. ágyéki csigolyák magasságában vannak, a jobboldali a nagy teret elfoglaló máj miatt fél csigolyatesttel lejjebb. (12. borda a jobb vese felső pólusa fölött halad el, a bal vesét 1/3:2/3 arányvan osztja. A jobb vese felső fele benyomul a máj hashártyával nem borított hátsó felszíne és a rekesz közé. Elülső felszínének alsó részéhez a vastagbél jobboldali hajlata, vesekapui részéhez a patkóbél leszálló része fekszik hozzá. A bal elülső felszíne vese a gyomorral, a léppel, a vastagbél baloldli hajlatával és vékonybélkacsokkal érintkezik.
== [[mellékvese|Mellékvesék]] ==
Mindkét oldali vese felső pólusán, a zsíros tokon belül helyezkednek el.
== Húgyvezeték ==
A kétoldali [[húgyvezeték|húgyvezetékek]] ''(ureter)'' vesemedencékből indulnak ki (30 cm hosszúak és 5 mm vastagok). Hasüregi szakaszuk a nagy horpaszizom hasán ferdén befelé húzódnak, a kismedencébe a közös csípőverőér oszlásánál lépnek be. Nőknél fontos kereszteződése van a méhartériával.
== [[nyirokkeringés|Nyirokelvezetés]] ==
|