„Hasüreg” változatai közötti eltérés

77 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A (lásd még: [[A máj anatómiája]]) a legnagyobb hasüregi mirigyes szerv. A jobb hypochondriumot teljen kitölti, de az epigasrtriumon keresztül a bal hypochondriumba is benyúlik. Felső felszíne a rekeszhez fekszik hozzá, és ahhoz nagyjából frontális helyzetű hashártyaszalagok rögzítik (koronaszalagok). Egy megközelítőleg sagittalis helyzetű, az előbbiekből kiinduló „sarlószalag” a köldökvéna elhegesedett maradványának megfelelő és a köldöknél rögzülő kerek szalagig fut. A sarlószalag osztja a májat jobb és bal lebenyre. Az epigastriumon áthaladó része részben az elülső hasfallal érintkezik. Intraperitonealis szerv. Csak a hátsó felszínen van egy kis hashártyamentes terület. Itt a máj és a rekesz között található a jobb [[vese]] felső pólusán a jobb [[mellékvese]]. A területet balra a vena cava inferior határolja, amely szorosan hozzánő a máj állományához. A máj alsó felszínének tagozódása és érintkezései is bonyolultabbak. Az alsó felszínen a máj állományához hozzánőve található az epehólyag. Az alsó felszín érintkezik, a gyomor kis görbületével, a patkóbél felső részével, a haránt vastagbéllel és a vastagbél jobboldali felszálló szárának a haránt szakaszba való átmenetével. Hátul érintkezik a hasi [[aorta]] kezdeti szakaszával és a rekesznek az aortanyílást határoló száraival. Alsó felszínének barázdarendszerében tapad a [[gyomor]] kisgörbületével összekötő hashártya kettőzet, a kiscseplesz, amelynek jobb széle a ligamentum hepatoduodenale.
[[Fájl:Gray533.png|jobbra|bélyegkép|250px|Az ''(arteria celiaca)'' ágrendszere.]]
== [[Gyomor]] ''(ventriculus seu gaster)'' ==
A nagyobb részben a bal [[hypochondrium|hypochondriumban]] helyezkedik el. Teljes egészében intraperitonealis szerv. Legfelső kiöblösödő része a bal rekeszkupolába fekszik bele. Itt érintkezik a léppel. Kis görbülete a máj alsó felszínével érintkezik. Nagy görbülete a haránt vastagbéllel, elülső fala részben az elülső hasfallal, hátsó fala a bal vesével és mellékvesével és a [[hasnyálmirigy|hasnyálmiriggyel]] érintkezik. Helyzete teltségi állapotától és a testhelyzettől erősen függ. A szomszédos szervekhez hashátyaszalagokkal kapcsolódik. Így a rekeszhez, léphez, haránt vastagbélhez, kisgörbületénél pedig a kiscsepleszen keresztül a máj alsó felszínéhez.
 
== [[Lép]] ==
Az éhbél zömmel a hasüreg jobb felső, a csípőbél pedig annak bal alsó részében helyezkedik el.
== Bélfodor ''(mesenterium)'' ==
A [[hashártya|bélfodor]] ''(mesenterium)'' a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet, a bél egyik szélén tapad ''(mesnterialis szél)'', a bél ezzel szemben lévő széle az ''(antimesenterialis)'' szél. A bélfodor gyökere ''(radix mesenterii)'' a hátsó hasfalon rögzül a nyombél és éhbél átmenetétől ''(flexura duodenojejunalis)'' a jobbb csípőárokba ''(fossa iliaca)'' a csípőbélnek a vastagbélbe való beszájadzásáig tart. A bélfodorban ágazódnak el (és sajátos többszörös árkádrendszert alkotnak) a vékonybeleket ellátó felső bélfodri artéria ágai. A vékonybelek összeszedődő vénái a májkapuvénába ömlenek. A bélfodorban nagyon sok nyirokcsomó és sűrű nyirokérhálózat van. A gazdag nyirokérhálózatnak saját elvezetése van ''(truncus intestinalis)''.
== [[Vastagbél]] szakaszai ==
A vastagbél a - vékonybél benyillása alatt, a jobb csípőárokban elhelyezkedő - vakbéllel kezdődik. Ennek egy nyúlványa az - emberben csökevényes féregnyúlvány ''(appendix vermiformis)'' - amelyet nyirokszervnek is tekintenek. Elhelyezkedése változatos.
A vakbél a felszálló vastagbélbe folytatódik, a máj alatt egy éles hajlattal megy át a haránt vastagbélbe, majd ez utóbbi a lép alatti hajlattal a leszálló vastagbélbe, amely a bal csípőárokban a szigmabélbe folytatódik, ez a kismedencében lévő végbélbe megy át. A vastagbél mintegy "bekeretezi" a vékonybeleket. A haránt vastagbél baloldali harmadától a vastagbelet az alsó bélfodri erek látják el. (A végbél középső harmadát a belső csípőverőér, alsó harmadát az artéria pudenda interna látja el.)
== Mesocolon ==
A vastagbél egyes szakaszait rögzítő [[hashártya|hashártyakettőzet]]. Ilyen lényegében csak a haránt vastagbélnél és a szigmabélnél, valamint a végbél felső harmadánál (és változóan a vakbélnél) van. A vastagbél többi szakasza keskeny csíkban rögzül a hátsó hasfal képződményeihez, ettől függetlenül alapvetően intraperitonealis helyzetűnek tekinthetők.
== [[Májkapugyűjtőér]] ==
A májkapuvéna ''(vena portae)'' páratlan hasüregi szervek vérét szedi össze, a hasnyálmirigy fejénél a lépvéna és a felső bélfodri véna összeömlésével alakul ki.
== [[Retroperitoneum]] ==
A peritoneum hátsó fali lemeze mögött tér a retroperitoneum, az itt található szervek retroperitoneáli helyzetűek. (Ezek közül fentebb említésre került a nyombél alsó kétharmada és a hasnyálmirigy.
== [[erek|Nagyerek]] ==
A leszálló aorta a rekeszen keresztül saját nyílásán keresztül lép be a hasüregbe, a gerinc előtt baloldalon fut le és a negyedik ágyéki csigolya magasságában oszlik közös csípőverőerekre. A vesekapukhoz futó erős páros ágai a veseartériák. Kisebb páros ágakat a mellékvesékhez. Hosszú - a nagy horpaszizmon lefutó ágai - férfiban a herékhez ''(arteria testicularis)'', nőben a petefészkekhez ''(arteria ovarica)'' haladnak. A vena cava inferior a belső csípőverek összeömléséből jön létre, a gerinc előtt jobb oldalon fut a máj hátsó felszínéhez, aminek állományával szorosan összenőtt. A rekeszen saját nyílásán átlépve közvetlenül beömlik a szív jobb pitvarába. A vesevénák az artériák előtt futnak, a kisebb ágak követik a megfelelő artériákat. A nagyerek és a veseerek előtt elhalad egy kötőszövetes lemez, amely oldalt a vesék előtt is folytatódik.
 
26 915

szerkesztés