„Győr története” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
21. sor:
Az Kr. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. Kr. u. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a [[Dunántúl|Dunántúlt]], létrehozva [[Pannonia]] provinciát. . A [[Belváros (Győr)|Káptalandombon]] a Római Birodalom határvonalát őrző limes-rendszer egyik fontos erőssége jött létre, a domb körül pedig létrejött egy polgári település, amely a római uralom alatti mintegy négyszáz éves zavartalan fejlődés lehetővé tette, hogy a környék gazdasági és kulturális igényeit kielégítő központtá váljon. Arrabona a Pannonia-i úthálózat egyik fontos csomópontja lett, a későbbi fontos szárazföldi kereskedelmi útvonalak ekkor alakulnak ki. Ekkor érvényesültek először azok a földrajzi tényezők, melyek a települést egy széles térség kereskedelmi központjává emelték.
Bár a [[germán]], majd [[hun]] törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban [[szlávok]], [[avarok]] és [[frankok]] is éltek itt. Közülük az avarok uralma idején volt a legjelentősebb a város, akik a római castrum alapjain épült várukat, hatalmas árokkal vették körül. Egyik jelentős központjuknak számított Győr. Uralmukat épp itt törte meg [[Nagy Károly]], a vár meghódításához a hatalmas árok betemetésére volt szükség. A települést az avarok gyűrű alakú sáncokkal vettek körül, egyesek ebből származtatják a város nevét, de ma
==Középkor==
| |||