„Aaron Copland” változatai közötti eltérés

1940 és 1965 között a tanglewoodi Berkshire Music Center zeneszerzés osztályának vezetője volt. Zenei írásokat is megjelentetett (tulajdonképpen már 1939-től). 1950-ben elnyert egy Fulbright-ösztöndíjat, amelynek segítségével a következő évbeévben [[Róma|Rómába]] utazhatott. Ekkoriban írta Zongoranégyesét''Zongoranégyes''ét, amelyben a Shönberg-féle tizenkétfokútizenkét fokú szerkesztési elvet alkalmazta, valamint megírta ''Régi amerikai dalok'' címűócímű művét, amelyet William Warfield, neves amerikai [[Basszus|basszbariton]] mutatott be.

A háború utáni politikai hangulatra jellemző, hogy 1953-ban a ''Lincoln-portré'' című alkotásának bemutatását [[Dwight David Eisenhower|Eisenhower]] elnök beiktatási ünnepségén letiltották, mi több még a [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Kongresszus]] elé is beidézték, ahol azt vallotta, hogy sohasem volt kommunista. A gyanúsítások ellenére az 1950-es években és a hatvanas évek elején még elutazott az európai és a [[Szovjetunió|szovjet]] avantgárd zenei stílusok tanulmányozására. Komoly[[Japán]]ben is járt ebben az ügyben, itt komoly hatással voltak rá [[Japán]]ban [[Takemicu Toru]] zeneszerző munkái, ésde további benyomásokat szerzett a legújabb zenei irányzatokról [[Lengyelország]]ban és [[Skandinávia|Skandináviában]] is.

1954-ben megbízást kapott a Richard Rodgers–Oscar Hammerstein párostól egy opera megírására, James Agee egyik műve után, ''The Tender Land'' címmel. A nem túl erőteljes szöveg ellenére Copland igényes művet hozott létre, amely az amerikai operaházak standard darabjává vált.

Copland jelentős hatással volt az amerikai zeneszerzők egész generációjára, például pártfogoltjára és barátjára, [[Leonard Bernstein]]re is, aki Copland műveinek legavatottabb tolmácsoló karmesterének számított. Az 1960-as évektől kevesebb figyelmet fordított a komponálásra, viszont egyre többet vezényelt, sokszor hívták vendégkarmesternek amerikai és [[Egyesült Királyság|brit]] zenekarokhoz. EgyEgészsége soraz felvételt1980-as dirigáltévekben sajátfokozatosan műveibőlromlott, aés Columbia1990. Recordsnál,december majd2-án 1960-banelhunyt, aza RCAhalál Victoroka megjelentette[[Alzheimer-kór]] azés ''Appalachianlégzési Spring''bőlelégtelenség ésvolt. 1960-tól haláláig a ''TheNew TenderYork-i Land''bőlCortlandt készítettManorban zenekariélt. szvitjeinek felvételeitOtthonát, a BostoniRock SzimfonikusHillt, Zenekarral.2003-ban Ezeketnemzeti ésnyilvántartásba avették, Columbiásmint felvételeket később kiadták [[CD]]-ntörténelmi ishelyet.