„Núbiai A csoport” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
kieg
63. sor:
 
Temetőikben i. e. 3300 körül már megjelenik a helyi előkelőség. Sírjaik ovális, körülbelül egy méter átmérőjú gödrök, amelyekben a halottat embrió pózban temették el, arccal nyugat felé fordítva, csakúgy mint a kortárs [[nehen]]i és [[nagada]]i temetőkben. A sírmellékletek sokszor nagadai jellegűek, ennek legnyilvánvalóbb példája a paletták megjelenése. Az A-csoportban erős túlvilághit létezett.
 
A ruházat és a sírmellékletek az A-csoport kultúráját összekötik a közvetlenül megelőző [[újkőkorszak|neolitikum]] tárgyi leleteivel, és arra utalnak, hogy bizonyos fokú kulturális folytonosság tehető fel. A núbiaiak ekkor továbbra is vadásztak, halásztak. Nagyállattartásuk csak kis mértékű a legelőhiány miatt, a szarvasmarhatenyésztés a modern [[maszájok]] legelőváltó, félnomád életmódjához hasonló lehetett. A sírokban számos festett marhabőr ruhát találtak. Ritkábban viseltek vászonruhákat is, de ezt az alapanyagot – vagy a készárut – teljes mértékben importálniuk kellett, mivel [[len]]t nem termesztettek.
 
A bőrruházat változatos, a hosszú köntöstől a rövid szoknyán át a [[hímvessző]]t burkoló tokig terjedt. Ezeket övekkel szorították a testhez. A ruhadíszek csontból vagy importált [[fajansz]]ból készült gyöngyök voltak. Egyes esetekben bőrsapkát is viselhettek. A sapkadivat még a [[Kerma kultúra]] idején is fennmaradt.
 
Ékszereik gyöngyből fűzött karkötők és nyakláncok. Luxuscikként a [[strucc]]tojás héja és [[elefántcsont]] tűnik fel. Az ujjaikra néha gyűrűket húztak, de ez ritka a leletanyagban. A paletták, fésük és hajtűk a mindennapi szépészeti eszközökhöz tartoztak. Az elit tagjai a [[szajala]]i temetőben csillámból készült tükrökkel, palettákkal és aranyburkolatos nyelű ünnepi buzogányokkal temettették magukat. A női és férfi sírok között nincs különbség a mellékletekben.
== Alszakaszai ==
88 ⟶ 94 sor:
 
== A kultúra vége ==
Az A-csoport eltűnt röviddel azután, hogy az L temetőben felhagytak a temetkezéssel. A kultúra eltűnése az ókortörténet egyik legkérdésesebb pontja. Van olyan szakértő, aki az i. e. 3000-es dátum után már nem beszél A-csoportról. Mások még az [[i. e. 25. század]]ban is elképzelhetőnek tartják jelenlétüket. Már Reisner feltette a [[B-csoport]] bevándorlását, hogy a hézagot kitöltse és a térség e fél évezredből származó leleteit kultúrához tudja kötni. Az bizonyos, hogy a Nílus első és második zuhataga közötti térségben a lélekszám alaposan lecsökkent, a korábbi gazdag temetőknek nyoma sem maradt. Ebből következően összehasonlító anyag sem áll rendelkezésre, amelynek alapján az A-csoport túlélésére és fokozatos eltűnésre, vagy drámai eseményekre lehetne következtetni. Van olyan feltevés, amely szerint az A-csoport az éghajlat szárazabbá válása és az amúgy is kevés legelőterület további csökkenése miatt a harmadik zuhatagon túlra vonultak.
 
Az A-csoport kultúrája az [[I. dinasztia]] korában nagyon gyorsan feloldódott az egyiptomiban. Az egyiptomi királyok gyakorolták a déli kereskedelem teljes ellenőrzését, ezzel a nyersanyagok cseréjét is. A lakosság talán visszatért a [[nomadizmus|nomád]] életmódra, mindenesetre kevés emlék maradt hátra e periódusból. [[Dzser]]től i. e 2400-ig nagyon kevés bennszülött núbiai települést és temetőt találtak, [[Hór-Aha]] szintén nagyszabású hadjáratokról emlékszik meg felirataiban. I. e. 2900-tól gyakorlatilag csak a második zuhatag néhány kisebb lelőhelye maradt meg, de ezeknek is bizonytalan az A-csoportba tartozása. Egy egyiptomi település volt [[Buhen]] mellett, de kora ismeretlen, [[IV. dinasztia|IV-]] vagy [[V. dinasztia]] korú lehet.