„Baskír ábécé” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gaja (vitalap | szerkesztései) a külső link jav. |
Gaja (vitalap | szerkesztései) + interwiki, 2002-es új ábécé a táblázatba |
||
1. sor:
A '''baskír ábécé''' (saját nyelvén ''Башҡырт әлифбасы'') a [[baskír nyelv]] írására használatos.
A nyelvet eredetileg az [[arab írás]]sal jegyezték le, amit [[1930]]-ban [[latin írás]]ra cseréltek. Hasonlóan a többi, a [[Szovjetunió]] területén beszélt nyelvhez, [[1938]] telén átáltak a ma is használt [[cirill írás]]ra.
13. sor:
! align=left | ALA/LC<ref>[http://lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html America Library Association & Library of Congress], Washington, 1997</ref>
! align=left | Allworth<ref>Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971</ref>
! align=left | YBӘ<ref>Yañi Başqırt Әlifbası - „Új Baskír Ábécé”, 2002 - Hivatalosan még nem használt latin betűs ábécé</ref>
|-
| '''А''' || '''а''' || a || a || a || ā || a
|-
| '''Б''' || '''б''' || b || b || b || b || b
|-
| '''В'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.</ref> || '''в''' || v || v || v || v || v, w<ref>Saját szavakban ''w'', idegen eredetű szavakban ''v''</ref>
|-
| '''Г''' || '''г''' || g || g || g || g || g
|-
| '''Ғ''' || '''ғ''' || ġ || ǧ || gh || gh || ğ
|-
| '''Д''' || '''д''' || d || d || d || d || d
|-
| '''Ҙ''' || '''ҙ''' || z̧ || ð || th || dh || ź
|-
| '''Е''' || '''е''' || e || e, je<ref>Szó elején ''je'', máskor ''e'': '''Еҙем''' - ''Jeðem'', '''Мәләүез''' - ''Mäläüez''</ref> || e || e, ye<ref>Szó elején ''ye'', máskor ''e'': '''Еҙем''' - ''Yedhem'', '''Мәләүез''' - ''Mäläüez''</ref> || e, ye<ref>Szó elején ''ye'', máskor ''e'': '''Еҙем''' - ''Yeźem'', '''Мәләүез''' - ''Mәlәüez''</ref>
|-
| '''Ё'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.</ref> || '''ё''' || ë || ë || ë || yo || yo
|-
| '''Ж''' || '''ж''' || ž || ž || zh || zh || j
|-
| '''З'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.</ref> || '''з''' || z || z || z || z || z
|-
| '''И''' || '''и''' || i || i || i || i || i
|-
| '''Й''' || '''й''' || j || j || ĭ || y || y
|-
| '''К''' || '''к''' || k || k || k || k || k
|-
| '''Ҡ''' || '''ҡ''' || ǩ || q || q || q || q
|-
| '''Л''' || '''л''' || l || l || l || l || l
|-
| '''М''' || '''м''' || m || m || m || m || m
|-
| '''Н''' || '''н''' || n || n || n || n || n
|-
| '''Ң''' || '''ң''' || ņ || ŋ || ng || ng || ñ
|-
| '''О''' || '''о''' || o || o || o || o || o
|-
| '''Ө''' || '''ө''' || ô || ö || ȯ || ö || ö
|-
| '''П''' || '''п''' || p || ṗ || p || ṗ || p
|-
| '''Р''' || '''р''' || r || r || r || r || r
|-
| '''С''' || '''с''' || s || s || s || s || s
|-
| '''Ҫ''' || '''ҫ''' || ş || þ || th || th || c
|-
| '''Т''' || '''т''' || t || ţ || t || ṭ || t
|-
| '''У''' || '''у''' || u || u, w<ref>magánhangzó után ''w'', máskor ''u'': '''Ауырғазы''' - ''Awyrǧazy'', '''Бурһыҡтау''' - ''Burḩyqtaw''</ref> || u || u || u
|-
| '''Ү''' || '''ү''' || ù || ü || u̇ || ü || ü
|-
| '''Ф'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.</ref> || '''ф''' || f || f || f || f || f
|-
| '''Х''' || '''х''' || h || h || kh || kh || x
|-
| '''Һ''' || '''һ''' || ḥ || ḩ || ḣ || h || h
|-
| '''Ц'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.</ref> || '''ц''' || c || c || ts || ts || ts
|-
| '''Ч'''<ref>Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.</ref> || '''ч''' || č || č || ch || ch || ç
|-
| '''Ш''' || '''ш''' || š || š || sh || sh || ş
|-
| '''Щ''' || '''щ''' || šč || šč || shch || shch || şç
|-
| '''Ъ''' || '''ъ''' || " || " || " || " || -
|-
| '''Ы''' || '''ы''' || y || y || y || ï || ı
|-
| '''Ь''' || '''Ь''' || ' || ' || ' || ' || '
|-
| '''Э''' || '''э''' || è || è, e<ref>Szó elején ''e'', máskor ''è''</ref> || ė || ë || e
|-
| '''Ә''' || '''ә''' || a̋ || ä || ă || ä || ә
|-
| '''Ю''' || '''ю''' || û || ju || iu || yu || yu
|-
| '''Я''' || '''я''' || â || ja || ia || ya || ya
|}
</div>
===
2002-ben kidolgoztak egy latin betűs ábécét, amely felváltaná a többi ex-[[Szovjetúnió]]beli török nyelvekhez hasonlóan a cirill írást. Ezt azonban eddig még hivatalosan nem vezették be. Ennek az ábécének a sorrendje a következő:
<div align="center">'''A, B, C, Ç, D, E, Ә, F, G, Ğ, H, X, I, İ, J, K, Q, L, M, N, Ñ, O, Ö, P, R, S, Ş, T, U, Ü, V, W, Y, Z, Ź'''</div>
===Megjegyzések===
<references/>
108 ⟶ 114 sor:
[[Kategória:Cirill eredetű ábécék]]
[[Kategória:Oroszország]]
[[ba:Башҡорт әлифбаһы]]
[[he:האלפבית הבשקירי]]
[[ru:Башкирский алфавит]]
| |||