„Kerti iszalag” változatai közötti eltérés

 

==Egyéb nagyvirágú Clematis-hibridek==

Ezeket néha ugyancsak a ''C. x jackmanii'' néven hozzák forgalomba, de mindig a fajtanév megjelölésével.

Célszerűbb és elterjedtebb ezért inkább a ''nagyvirágú Clematis-hibridek'' elnevezés.

Nagy részük nem újkeletű és többnyire nyugat-európai szaporítóüzemekből hazánkba kerül, majd nálunk fokozatosan "kikopik" a szortimentből. A pusztulás gyakran egyes fajták fokozott talajigényére, a szárazsággal, a talaj nyári felhevülésével vagy téli átfagyásával szembeni érzékenységre vezethető vissza, de még gyakoribb az ún. ''klematisz hervadás'' okozta pusztulás.

A [[kór]] leginkább a fiatal telepítéseket károsítja, a hajtások egyik napról a másikra hirtelen elfonnyadnak.

Ellene a laza, levegős talajkeverékkel, a tő beárnyékolásával, illetve híg gombaölőszeres permetezéséssel védekezhetünk a májusi időszakban.

A csoport tagjai az alábbi alcsoportokba sorolhatók:

**''Jackmanii csoport''

**''Viticella csoport''

Az előző csoporthoz hasonlóan edzett, jól bevált fajtákat tartalmaz, többnyire világító liláspiros, vagy mély borvörös viráfszínnel, pld. 'Ville de Lyon'.

**''Patens csoport''

Tavasszal és nyár elején nyíló fajták tartoznak ide, többnyire kék virágszínnel. Edzettebbek mint a ''Lanuginosa'' csoport, de kényesebbek mint a ''Viticella'' csoport fajtái.

**''Florida csoport''

Nyáron nyílnak, igen kényesek. Nálunk csak elvétve és igen rövid ideig élnek meg.

 

 

Tövüket télire érdemes takarni,ajánlatos a rendszeres metszésük.

Szaporításuk, a tiszta fajok magját érés után azonnal a szabadba vetjük.