„Vasas (városrész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bot: qczTemplate – Magyar városrész infobox → Városrész infobox |
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Története: Káldy-Nagy Gyula link |
||
19. sor:
== Története ==
Vasas [[Árpád-kor]]i település, a [[török hódoltság]] alatt is valószínűleg folyamatosan lakott magyar helység volt. [[1554]]-ben 14, [[1565]]-ben itt 16 adózót írtak össze.<ref>[[Káldy-Nagy Gyula]]: Baranya megye XV. századi törökök adóösszeírásai. Budapest, 1960. 75-76.p.</ref>
A bányatörténet kutatói szerint Vasas volt a [[Pécs]] környéki [[kőszén]][[bányászat]] bölcsője. A Búzaberki-dűlőtől északra létesült a híres vasasi Thommen-akna, újabban Petőfi-akna, amely egy Thommen nevű bányamérnökről kapta első nevét. Állítólag Vasason már [[1766]]-ban bányásztak szenet. [[1782]]-ben pécsváradiak is bekapcsolódtak a vasasi kőszén kitermelésébe és értékesítésébe. A vasasi [[kőszén]]bánya a [[18. század]]ban a pesti egyetem alapítványi uradalmának [[pécsvárad]]i jószágkormányzása alá tartozott. [[1840]]-ben már 21 helyi polgárnak volt itt bányája (bányatelke). A [[19. század]] közepén volt néhány nem [[Magyar nyelv|magyar anyanyelvű]] lakosa is. [[1870]] körül kezdtek Vasason nagyobb számban letelepedni nem magyar (főleg [[Német nyelv|német]]) nyelvű bányászok.<ref>Baranya Megye Földrajzi Nevei I. 1982. 134/1, 2589</ref>
| |||