„Tamáslaka” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Szerb település infobox
| név = Tamáslaka
| helyi név = Томашевац / Tomaševac
| kép = Tomaševac,_Orthodox_Church.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = A görögkeleti templom
| címer =
| zászló =
22. sor:
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 23262
| körzethívószám = +381 23
| testvértelepülései =
| népsűrűség = 27
| népsűrűség forrás =
| tengerszint feletti magasság = 59
| terület = 66,7
| szélességi fok = 45
| szélességi ívperc = 16
| szélességi ívmásodperc = 02
| hosszúsági fok = 20
| hosszúsági ívperc = 37
| hosszúsági ívmásodperc = 09
| szöveg pozíciója =
| weboldal =
}}
'''Tamáslaka''' ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Томашевац / Tomaševac'', [[Német nyelv|németül]] ''Tomaschewatz'') település [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság]]ban, a [[Bánság]]ban. Közigazgatásilag [[Nagybecskerek]] községhez tartozik.
== Fekvése ==
[[Nagybecskerek]]től délkeletre, [[
== Története ==
'''Tamáslaka''' helyén a [[török hódoltság]] előtt még két két falu állt, mivel a község két különböző pontján is templomrom nyomai látszottak és a falu két felét is két különböző néven: '''Csoke''' és '''Marievo''' néven nevezték. A falu a török hódoltság alatt is lakott hely maradt.
50. sor:
[[1750]]-ben a délmagyarországi kincstári pusztákat bérlő társaság bérelte és a becskereki kerületbe tartozott.
[[1760]]-[[1761]]. között a kamara új települési helyként a tiszai és a marosi szerb határőrök számára engedte át.
[[1767]]-től a német-bánsági [[Határőrvidék]]hez tartozott, és a német-bánsági 12. számú határőrezred egyik századának székhelye lett.
[[1788]]. évi hadjáratkor Tomasevácnál a [[Temes (folyó)|Temes]] hídját a ''Radivojevics György'' százados vezérlete alatt álló 300 fős csapat védte, melyet a törökök október 17-18 között éjjel megtámadták és az egész hídőrséget felkoncolták. Az elesettek sírját a [[Temes (folyó)|Temes]] jobb partján, levő magaslaton emlékkővel jelölték meg.
Az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]] alatt a szeptember 2-án vívott első perlaszi csata után, szeptember 9-én, a szerbek Knicsanin szerb felkelővezér alatt megszállották a községet és a közelében fekvő magaslatokon ütöttek tábort. Ez a tábor a német-bánáti határőrök 3. és 4. ezredéből (2472 ember), 1610 szerbiai önkéntesből és 12 ágyúból állt.
60. sor:
November 30-án Vetter honvédezredes sikertelen támadást intézett Tomasevácz ellen. Ekkor [[Kiss Ernő]] tábornok december 5-én a község ellen újabb támadást intézett, melyet Knicsanin 4082 emberrel védett. A szerbek heves küzdelem után visszaszorították a magyarokat, akik közül 250-en elestek, míg a szerbeknek 180 ember volt a vesztesége. Délután 3 órakor a magyar sereg megkezdte a visszavonulást [[Nagybecskerek]] felé, míg a szerbek Jarkováczra vonultak s csak egy száz főből álló csapatot hagytak vissza; Kiss Ernő azonban [[Damjanich János|Damjanicscsal]] egyesülve, újabb támadást tervezett Tomasevácz ellen, de Damjanicsot a szerbek Jarkováczon meglepték, és megakadályozták előnyomulását. Mikor december 14-én este [[Kiss Ernő]] Tomasevácz előtt megjelent, a szerbek kis csapata és a község lakossága éjjel titkon elhagyta a sáncokat és elmenekült. Másnap a [[magyarok]] behatoltak a községbe, melyet felgyújtottak. Kiss Ernő ezután gyorsan továbbvonult és ''Szárcsánál'' egyesült Damjanicscsal.
[[1849]]. május 7-én [[Perczel Mór]] a község határában fényes győzelmet aratott a Puffer ezredes vezérlete alatt álló császáriakon és szerb felkelőkön.
[[1910]]-ben 2727 lakosából 76 [[Magyarok|magyar]], 177 [[Németek|német]], 2455 [[Szerbek|szerb]] volt. Ebből 215 [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 32 [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]], 2461 [[Ortodox kereszténység|görögkeleti ortodox]] volt.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Torontál vármegye]] Antalfalvai járásához tartozott.
== Nevezetességek ==
* Római katolikus temploma - [[1908]]-ban épült
* Görögkeleti temploma - [[1773]]-ban épült
* [[Perczel Mór]] az [[1848-49-es forradalom és szabadságharc]] idején, [[1849]]. május 7-én a község határában aratott fényes győzelmet a Pufer ezredes vezérlete alatt álló császáriakon és a szerb felkelőkön.
== Források ==
* [[Borovszky Samu]]: Torontál vármegye
== Hivatkozások ==
{{portál|Vajdaság|-}}
[[Kategória: A Vajdaság települései]]
| |||