„Enúma elis” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg |
|||
1. sor:
{{ékírás figy}}
[[Kép:Marduks strid med Tiamat.jpg|thumb|right|260px|[[Marduk]] legyőzi [[Tiámat]]ot]]
[[Kép:Marduk and pet.jpg|thumb|right|260px|Marduk és [[Mushussu]]]]
Az '''''Enúma elis''''' ({{ékírás|𒂊𒉡𒈠𒂊𒇺}} másképp [[Kép:Enuma elis.gif|150px]]) [[akkád nyelv]]ű [[amoriták|amorita]] teremtés[[eposz]], amely már az [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni kor]] után nyerte el végső formáját. Címe nem ismert, a kezdősor első két szava (''enūma eliš...'', „amikor fönt...”<ref name=Gilgames1>{{Opcit|n=Gilgames|o=259}}</ref>) alapján nevezik így. Az [[i. e. 2. évezred]] második felében keletkező epikus mítosz az istenek generációiról szól, valamint azok legfontosabb tevékenységét ismerteti a világ kezdeti szakaszában. A [[mezopotámia]]i [[kozmogónia]] és [[teogónia]] összefoglalása, egységes epikus keretbe öntése, de valójában nem kifejezetten teremtéseposz, hanem [[Marduk]] főistenné válásának története. A generációs küzdelmek leírása azt a célt szolgálja, hogy keretet adjon ennek.
Hét táblán helyezték el a szöveget, mindegyiken eredetileg körülbelül 150 sorral. A hét táblás elrendezés megszabja a szerkezetet is, hét fejezetnek, a cselekmény hét szakaszának felel meg. Nagy számú töredéke került elő, amelyek 800 év alatt – [[i. e. 10. század|i. e. 10]]–[[i. e. 2. század]] között – keletkeztek. A legidősebb töredék is néhány évszázaddal későbbi, mint az eposz stílusából és szövegéből következtethető valódi keletkezési dátum, az első fogalmazvány elkészülte. A nyolc évszázad töredékei azt mutatják, hogy a mű rendkívül elterjedt, ismert és terjesztett mítosz, de jelenleg hiánytalanul nem rekonstruálható.
84 ⟶ 83 sor:
Marduk az [[i. e. 18. század]]ban a [[Hammurápi törvényoszlopa|Hammurápi-sztélé]] feliratában a korábban jelentéktelen [[Babilon]] helyi amorita isteneként jelenik meg. Babilon politikai élre törésével párhuzamosan egyre előrébb került, a babiloni Marduk-papság már az [[i. e. 2. évezred]] közepén főistenként tisztelte, hasonlóképpen az [[Assur (település)|assuri]] [[Assur (isten)|Assurhoz]], akit helyileg szintén főistenként tiszteltek. Az [[ókori Egyiptom|egyiptomi]] szinkretizmussal ellentétes módon nem azonosították az azonos jellegű isteneket egymással, hanem egyszerűen felcserélték őket. Az [[i. e. 13. század|i. e. 13]]-[[i. e. 11. század|11. század]] fordulójától a babiloni panteon vezető helyére került. A Marduk-kultusz [[I. Nabú-kudurri-uszur babiloni király|I. Nabú-kudurri-uszur]] idejében vált véglegesen és kizárólagosan a legfontosabbá. Az eposz Babilonban keletkezett, feltehetően Marduk papjai közül valakinek a műve, majd az [[i. e. 12. század]]tól kezdve erősen terjedt.<ref name=VIL>{{Opcit|n=VIL|o=1139–1140}}</ref><ref name=Gilgames2>{{Opcit|n=Gilgames|o=260}}</ref>
Az eposzban eredetileg talán az istenek kötelező munkája, majd sztrájkja szerepelt, és csak később írták hozzá a Tiámat–Marduk küzdelmet. A két istenség harcát egyre inkább nem mezopotámiai, hanem attól nyugatabbi keletkezésűnek tartják, így nem lehet véletlen, hogy szélesebb körű elterjedése az [[Óbabiloni Birodalom]] bukása után, a [[kassúk|kasszita]] korban történt.<ref>{{Opcit|n=Sumer irodalom|o=339}}</ref>
Az [[i. e. 3. század]]ból adat van arról, hogy Babilonban az [[akitu ünnep]]ének negyedik napján, azaz a Niszan 11. napján (március vége) egy pap teljes terjedelmében elmondta a szöveget.<ref name=VIL/> Valószínűsíthető, hogy – mivel a Marduk-mítosz az államvallás fő eleme volt – minden évben sor került erre.<ref name=Gilgames1/> Az ''Enúma elis'' mitológiai anyaga közvetlenül is hatott a környező népek kozmogóniai mítoszaira (például a [[Hettiták|hettita]] [[Égi királyság]] című epikus költeményre). Ugyanakkor – mivel a sumer mitológia nem ismeri az önálló kozmogóniai mítoszt – a hettita és [[hurrik|hurrita]] kozmológiák is visszahatottak Mezopotámiára és alakították ki az [[i. e. 2. évezred]] végére az [[Amoriták|amorita]] kozmogóniai irodalmat.<ref name=Gilgames2/> A későbbiekben az [[arámiak|arameus]] eredetű [[káldok|káldeusok]] is ezt a vonalat folytatták. A [[hellenisztikus civilizáció|hellenizmus]] korában [[Bérószosz]] is tanulmányozta.▼
▲Az [[i. e. 3. század]]ból adat van arról, hogy Babilonban az [[akitu ünnep]]ének negyedik napján, azaz a Niszan 11. napján (március vége) egy pap teljes terjedelmében elmondta a szöveget.<ref name=VIL/> Valószínűsíthető, hogy – mivel a Marduk-mítosz az államvallás fő eleme volt – minden évben sor került erre.<ref name=Gilgames1/> Az ''Enúma elis'' mitológiai anyaga közvetlenül is hatott a környező népek kozmogóniai mítoszaira (például a [[Hettiták|hettita]] [[Égi királyság]] című epikus költeményre). Ugyanakkor – mivel a sumer mitológia nem ismeri az önálló kozmogóniai mítoszt – a hettita és [[hurrik|hurrita]] kozmológiák is visszahatottak Mezopotámiára és alakították ki az [[i. e. 2. évezred]] végére az
== Jegyzetek ==
| |||