„Achernar” változatai közötti eltérés

2 905 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
a
kieg
a (kieg)
A leghosszabb észak-déli kiterjedésű csillagkép, az [[Eridánusz csillagkép]] legdélibb és legfényesebb csillaga. [[Asztrofizika]]i értelemben a legfényesebb csillagok között sok tekintetben egyedinek számít.
 
A csillagászok [[interferometria]]i módszerekkel megállapították, hogy több legfényesebb csillag kiöblösödik az egyenlítője környékén, tehát az egyenlítői sugara jóval nagyobb a sarki sugaránál. Az [[Altair]], a [[Vega]] és a [[Regulus]] jól ismert példái ennek. A kiöblösödés oka minden esetben a gyors tengely körüli forgás. Az Achernar a legszélsőségesebb példája ennek a legfényesebb csillagok között. Egy 2003-as tanulmány szerint az Achernar egyenlítői átmérője 56%-al nagyobb, mint a sarki átmérője. A legutóbbi mérések szerint az egyenlítői átmérője 11,8-szer akkora, mint a [[Nap]]unké, míg a sarki átmérő annak 7,6-szorosa. Egyenlítői sebessége legalább 250 km/sec. Ezzel a tengelyforgási sebességgel legalább ezerszer gyorsabban veszít gázt, mint a Napunk.
 
Az Achernar besorolása Be, vagyis B-kibocsátó csillag. Az ilyen csillag a '''B''' spektrális osztályba tartozik, az Achernar a B3-ba. Egy gázokból álló korong veszi körül, ami hozzájárul a spektrális színképéhez. Az elsőként felfedezett ilyen csillag a [[Gamma Cassiopeiae]] volt (a Cassiopeia W vagy M betűjének középső tagja). Egy másik fényes példa a [[Delta Scorpii]]. Ezek a '''Be''' osztályú csillagok drámai felfényesedési folyamaton és fényingadozási folyamaton mennek át. A Delta Scorpii a 20. század elejéig 2,3 magnitúdós csillag volt, az utóbbi években azonban elérte az 1,6-os értéket, ami jelentős változás. Lehetséges, hogy az Achernar is hasonló felfényesedés előtt áll, ennek ideje azonban mai tudásunkkal meghatározhatatlan, lehet holnap vagy ezer év múlva.
 
Az Achernar ezen felül a Lambda Eridiani típusú változócsillagok közé is tartozik, ami nagyon gyenge, de rendszeres változást jelent a fényességben. Ezek okát abban jelölik meg, hogy a csillag vagy rezgéseket végez, vagy a napfoltok kerülnek a látóterünkbe.
 
Az Achernar távolsága a Naprendszerünktől 144 fényév.
 
A csillag kora mindössze néhány száz millió év.
 
A sugárzása forrása a [[hidrogén]] átalakulása [[hélium]]má. Felszíni hőmérséklete bizonytalan, de 14 500 K körül lehet. Energiájának nagy részét az [[ultraviola]] elektromágneses tartományban adja le.
 
Tömege a Nap tömegének 6-8-szorosa lehet. Ha ilyen ütemben veszít a tömegéből, nem válik [[szupernova|szupernovává]], hanem [[fehér törpe]] lesz belőle, mint a [[Sirius B]].
 
A csillag fénye kékesfehér.
<!--
==Történetei==
-->
 
==Nevének eredete==
Az Achernar arab szó jelentése: „a folyó vége”. Ezt a nevet először a hármas fényrendű Theta Eridani viselte, ami tőle északabbra van. A reneszánsz idején a nevet átvitték az első fényrendű csillag számára, ami a Theta Eridani tól 17°-al délebbre van. A Thetának ezután az Acamar nevet adták (ennek is hasonló az értelme, „a folyó vége”).
Az Achernar egy viszonylag csillagmentes területen látható, ahol még 3-as fényrendű csillagok sincsenek.
 
Az Achernar és a két legnagyobb galaxis, a Tejút és a Nagy Magellán felhő egy háromszög három csúcsán helyezkednek el. Az Achernar 16 fokra van a Kis Magellán Felhőtől (SMC) és 26 fokra a Nagy Magellán Felhőtől (LMC). A két Magellán Felhő közötti távolság 20 fok.
 
Az Achernar és az [[Alpha Centauri]] között 61° van, és 89°-ra van az [[Antares]]től.
 
Öt fényéves környezetében két másik csillagrendszer van. Az egyik egy napszerű csillag, tőle 3,5
fényévre, a másik egy narancs színű, fősorozatbeli csillag, tőle 4,9 fényévnyire.
 
==Érdekességek==
Az Achernar 2000 környékén elvesztette „a legnagyobb szögtávolságban lévő legfényesebb csillagok egyik tagja” címet. Az '''Achernar''' és a [[Fomalhaut]] szögtávolsága 39°, 06' volt; az [[Antares]] és az [[Alpha Centauri]] szögtávolsága pedig 39°, 07'.
<!--
 
==Megjelenése a kultúrában==
-->
==Forrás==