7
szerkesztés
nincs szerkesztési összefoglaló
(→Források: KatLex sablon) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
|
[[860]]-ban mindkét testvér császári utasításra a [[kazárok]] földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt [[Kerszonesz]]ben (Krim félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták [[I. Kelemen pápa|Szent Kelemen]] vértanú földi maradványait.
860 körül, Mihály bizánci császár parancsára, elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a cirill betűs írásmód megalkotása, amit nem hiába nevezünk így, mivel nevét Szent Cirillről kapta.
[[Rasztiszláv]] morva fejedelem [[szláv nyelvek|szláv nyelvet]] beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű [[liturgia]] bevezetése mellett, iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a [[glagolita ábécé]] megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.
| |||