Wikipédia

„Statárium” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
12. sor:
1897-től másfél évtizeden át a magyar jog nem ismerte a statárium intézményét, 1912-ben azonban törvény hatalmazta fel a kormányt bevezetésére, amire sor is került az [[első világháború]] alatt a hűtlenség, a lázadás, a gyilkosság, a rablás, a gyújtogatás, a vízáradás okozása, a közlekedési és távközlési létesítmények károsítása és néhány más, tételesen meghatározott bűntettre kiterjedően. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] alatt szintén alkalmazták a rögtönítélő bíráskodást.
 
A statáriális bíráskodás'''rögtönbíráskodás''' addigi legszélesebb kiterjesztésére a [[Horthy-korszak|Horthy-rendszer]] kezdetén került sor 1920-ban, például a magánlaksértésre és a zsarolásra is alkalmazták a rendkívüli szabályokat. (1920. évi XXXVIII. törvénycikk a rögtönbíráskodás alá vonható bűncselekmények körének kiterjesztéséről) A következő bő évtizedben többször is statáriumot hirdettek, például az 1931-es [[biatorbágyi merénylet]] után több mint egy évre. A Horthy-rendszer végére a rendkívüli bíráskodás már-már normává vált, az 1939-es honvédelmi törvény felhatalmazta a kormányt, hogy elrettentő céllal az egész ország területére és bármely bűntettre kiterjedően rögtönítélő bíráskodást vezessen be.
 
A [[második világháború]] után a közbiztonság helyreállítására a kormánynak adott lehetőség ismét majdnem egy évtizedig fennállt, csak 1954 tavaszán szűnt meg a rögtönítélő bíráskodás alkalmazásának lehetősége. 1956. december 11-én azonban ismét bevezették a gyilkosságra, gyújtogatásra, rablásra, lőfegyver, lőszer stb. tartására és néhány más súlyos bűncselekményre (6/1956. (XII. 11.) Korm. rendelet a [[rögtönbíráskodás]] részletes szabályainak megállapításáról).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Statárium”