„Statárium” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története Magyarországon: 1920, bőv |
|||
14. sor:
A '''rögtönbíráskodás''' addigi legszélesebb kiterjesztésére a [[Horthy-korszak|Horthy-rendszer]] kezdetén került sor 1920-ban, például a magánlaksértésre és a zsarolásra is alkalmazták a rendkívüli szabályokat. (1920. évi XXXVIII. törvénycikk a rögtönbíráskodás alá vonható bűncselekmények körének kiterjesztéséről) A következő bő évtizedben többször is statáriumot hirdettek, például az 1931-es [[biatorbágyi merénylet]] után több mint egy évre. A Horthy-rendszer végére a rendkívüli bíráskodás már-már normává vált, az 1939-es honvédelmi törvény felhatalmazta a kormányt, hogy elrettentő céllal az egész ország területére és bármely bűntettre kiterjedően rögtönítélő bíráskodást vezessen be.
A [[második világháború]] után a közbiztonság helyreállítására a kormánynak adott lehetőség ismét majdnem egy évtizedig fennállt, csak 1954 tavaszán szűnt meg a rögtönítélő bíráskodás alkalmazásának lehetősége. 1956. december 11-én azonban ismét bevezették a gyilkosságra, gyújtogatásra, rablásra, lőfegyver, lőszer stb. tartására és néhány más súlyos bűncselekményre (6/1956. (XII. 11.) Korm. rendelet a
A rögtönítélő bíráskodást végül az 1957. évi 62. [[törvényerejű rendelet]] szüntette meg Magyarországon 1957. november 3-ai hatállyal.
| |||