„Etana” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kieg |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =Etana
| kép =
| képaláírás =
| ragadványnév =
| titulusai =
| állam =Kis (település)
| megnevezés =királya
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[i. e. 3. évezred]]
| uralkodás_vége =
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| örököse =
| előd =[[Arvium]]
| utód =[[Balih]]
| uralkodóház =[[Kis uralkodóinak listája|I. kisi dinasztia]]
| teljes_név =
| születési dátum =
| születési hely =
| halálozási dátum =
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs =
| házastárs2 =
| házastárs3 =
| házastárs4 =
| gyermekei =
| édesapa =
| édesanya =
| lábjegyzet =
}}
'''Etana''' ([[sumer nyelv|sumer]] <sup>[[Dis|DIS]]</sup> EN.TE.NA [[Lugal|LUGAL]].E [[Lú|LÚ]] BI.IN.E.DE, [[akkád nyelv|középasszír]] ''<sup>m</sup>E-ta-na'') [[Kis (település)|Kis]] város királya volt valamikor az [[i. e. 3. évezred]] első felében. A [[sumer királylista]] szerint [[Arvium]] utódja és [[Balih]] elődje. ''„Etana, a népek pásztora, aki az égbe is feljutott, aki minden országban szilárddá tette hatalmát, 1560 évig uralkodott”'' a [[Özönvíz (mitológia)|vízözön]] utáni első királyságban. Etana alakja köré legendás [[történettudomány|történetek]] szövődtek, és az [[i. e. 2. évezred]] elején [[akkád nyelv]]ű [[eposz]]t költöttek róla. Etana valódi személyéről, történetileg hiteles cselekedetiről semmit sem tudunk, nincsen olyan korabeli feliratos emlék, amely nevét őrizné.
==
Az Etana-eposz [[akkád nyelv|akkád]] [[epika|epikus]] irodalmi mű. Eredeti címe ''Ala isziru iláni'' („Várost terveztek az istenek”). A hagyomány szerint a mű szerzője [[Lu-Nanna]], a hét bölcs egyike volt, aki azonban valószínűleg csak fiktív személy. Több változata maradt fenn. Az eredeti akkád nem ismert, egy [[Óbabiloni Birodalom|óbabiloni]], és [[Asszíria|középasszír]] és két újasszír fogalmazvány alapján rekonstruálható, de nem hiánytalanul. Az [[uruki epikus ciklus]] – amelynek része a híres [[Gilgames-eposz]] hatással lehetett megírására.
=== Cselekménye ===
Az eposz először a Királyság égi eredetét meséli el. A történet szerint a sorsteremtő [[Annunakik]] előbb megteremtették a négy világtájat és ők szereztek ''"törvényt, jogot, szokást"'', majd végül is az istenek elhatározták, hogy uralkodót adnak az embereknek, így Etana-t megtették királynak. Az eposznak ez a része tehát a királyi hatalom isteni eredetét hiteti.
Ezt követően az eposz a kígyó és a keselyű barátságát mondja el. A két élőlény örök barátságot fogad egymásnak és megesküsznek, hogy
Egy ideig mindketten be is tartották szavukat, a sas és a kígyó felváltva vadászott, a zsákmányból pedig a kicsinyeiknek is jutott. A sas fiókái a hústól hamar megerősödtek és elhagyták fészküket. A sasnak ezt követően az a gondolata támadt, hogy megeszi a kígyó gyermekeit. Az egyik fia figyelmeztette őt, hogy ne tegye ezt, mert Samas átka utoléri, de a
A kígyó mikor hazatért és meglátta kicsinyei maradványait, Samashoz fohászkodott igazságért. Az isten azt tanácsolta neki, hogy keljen át a hegyen és ott majd
A kígyó átkelt a hegyen, belefúrta magát a vadszamár tetemébe és várt. A
A keselyű naponta könyörgött Samshoz kegyelemért, de Samas nem volt hajlandó segíteni neki. Végül azonban mégis megkönyörült és megígérte a keselyűnek, hogy embert küld a segítségére. Ekkor jelenik meg Etana, aki naponta [[Samas]]-hoz fordult segítségért, mivel nincs fia. Samas felszólítja, hogy keljen át a hegyen, keresse meg a keselyűt, majd húzza ki a veremből és gyógyítsa meg, akkor az segíteni fog neki, a biztos nemzés füvének megszerzésében. Ez a fű megszünteti majd Etana feleségének meddőségét. Etana követte Samas utasítását és meggyógyította a keselyűt. A keselyű felrepítette Etana-t [[Istár]] istennő trónszékéig, ahol a „szülés füve” termett, de azt hímoroszlánok őrizték.
Az eposz további része nem maradt fenn, a töredékekből csak annyi állapítható meg, hogy Etana és a keselyű lezuhantak az égből de más művekben fellelhető utalások szerint Etana megszerezte a biztos nemzés füvét és fia született, [[Balih]] aki a sumér királylista
== Irodalmi stílusa ==
▲Az eposz további része nem maradt fenn, a töredékekből csak annyi állapítható meg, hogy Etana és a keselyű lezuhantak az égből de más művekben fellelhető utalások szerint Etana megszerezte a biztos nemzés füvét és fia született, [[Balih]] aki a sumér királylista - túlzó - adatai szerint 500 évig uralkodott.
Az eposzköltészet e darabja a heroikus küzdelmet vegyíti az tanmesékkel. Etana örököst szeretne magának, amelyhez Samas segítségét kéri, majd hősként megszerzi a kívánt dolgot. Eközben a sas és a kígyó története az [[Aiszóposz|ezópuszi]] állatmesékkel rokoníthatóan a cselekedetek következményeiről szól. A [[Gilgames-eposz]] egyik részében [[Gilgames]] az örök élet füvét keresi, itt a meddőséget megszüntető isteni növény a cél.
Az eposzt valószínűleg a már meglévő eredeti állatmese felhasználásával írták. A mese vége a sas büntetése lehetett, amikor a feneketlen gödörbe vetik a kígyó álnok hitszegéséért. Itt jön hozzá az Etana-motívum, amikor Etana meggyógyítja a sast, hogy a segítségével feljuthasson Istárhoz.
== Források ==
* {{Komoróczy: Gilgames}}, 52–64. old.
* {{Komoróczy: Sumer irodalmi hagyomány}}
* {{David:Élet az ókori Mezopotámiában}}, 220–221. old.
{{portál|ókor}}
[[Kategória:
[[en:Etana]]
[[am:ኤታና]]
[[bg:Етана]]
[[ca:Etana]]
[[de:Etana]]
[[es:Etana de Kish]]
[[fa:اتن (فرمانروا)]]
[[fr:Etana]]
[[ko:에타나]]
[[it:Etana di Kish]]
[[nl:Etana]]
[[ja:エタナ]]
[[pl:Etana]]
[[ru:Этана]]
[[sh:Etana]]
[[sv:Etana]]
|