„Népújság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
11. sor:
 
=== Népújság ===
1. [[Kolozsvár]]t kiadott független politikai néplap. Megjelent [[Finta Zoltán]] szerkesztésében. [[1924]] [[április]]ában indult, utolsó három számának szerkesztője [[1925]] [[december]]ében [[Csabai András]].
 
2. A [[Brassói Lapok (napilap)|Barassói Lapok]] melléklapja. [[1932]] [[február]]jában indult napi megjelenéssel. Felelős szerkesztője és kiadója [[Kahána Bernát]], aki jó érzékkel vezette vállalatát. 1933 után szerkesztői: [[Körösi-Krizsán Sándor]], [[Pogány Marcell]] (1935-38), [[László Zoltán]] (1940. szeptember 11-ig), kiadóvállalati igazgató [[Kacsó Sándor]] (1940). A Brassói Lapok betiltása (1940]]. [[október 4.) és a Kahána-féle nyomda lefoglalása után a Népújságot bérnyomdában nyomták [[1940]]. [[október 14]]-ig.
 
3. Az [[MNSZ]] napilapja. [[Brassó]]ban jelent meg [[1948]]. [[március]] elejétől [[augusztus 10]]-ig. Eredetileg ''Népi Egység'' címmel indult [[1944]]. [[október 22]]-én. Felelős szerkesztője [[Paál János]]. [[Sepsiszentgyörgy]]ön is volt fiókszerkesztősége. [[1948]] augusztusában[[augusztus]]ában beolvadt a marosvásárhelyi ''Szabad Szó'' c. lapba, amely ezentúl a Népújság címet viseli.
 
4. Az [[MNSZ]] [[Marosvásárhely]]en nyomtatott székelyföldi[[székelyföld]]i napilapja; a Szabad Szó és a sepsiszentgyörgyi Népújság egyesítéséből jött létre. [[1948]]. [[augusztus 12]]-étől [[1951]]. [[április 5]]-ig jelent meg. Főszerkesztő [[Kovács György (író)|Kovács György]] író, felelős szerkesztő [[Gábosi Tamás]]. Fiókszerkesztőségei, tudósítói voltak Sepsiszentgyörgyön, [[Csíkszeredában|Csíkszeredában]] és az 1950 szeptemberében Sztálinvárosnak elnevezett Brassóban. Laptulajdonosként a bukaresti Petőfi Lap- és Könyvkiadó Rt. szerepel. Megszűnése után a város és a tartomány következő sajtóterméke, az [[Előre]] már az [[RMP]] lapjaként jelent meg, [[1952]]. [[augusztus 5]]-étől [[Vörös Zászló]] néven.
 
5. [[Marosvásárhely]]i napilap. Első száma a diktatúra bukása után, [[1989]]. [[december 23]]-án jelent meg, elődje, a Vörös Zászló évfolyamszámozását követve. A szerkesztőség tagjaiból alakult kiadói társaság lapja. Kiadóigazgató [[Petelei István]], főszerkesztő [[1990]]. [[március 22]]-től [[Makkai János]], helyettesei Petelei István (1990-93) és [[Nagy Miklós Kund]] (1991-), aki a lap ''Múzsa'' c. irodalmi-művészeti mellékletét állította össze. Ez a melléklet önálló számozással (1991-97 között) minden pénteken megjelent. Önálló számozású rovatok jelentek meg még a lapban ''Őszikék'' címmel (1990-95) a nyugdíjasok számára, ''Csak egy földünk van!'' címmel (1995-96), [[természetvédelem|természetvédelmi]] magazin jelleggel, Sport+4 címmel ([[Farczádi Attila]] szerkesztésében). 1994-97 között volt ''[[RMDSZ]] Hírmondó melléklet''e ([[Zonda Attila]] szerkesztésében), s 1996-ban [[színház]]i magazinja is (''Thália'').
23. sor:
A lapot megjelentető Impress Kiadó gondozásában látott napvilágot a szűkebb regionális jellegű ''Bekecsalja'' c. havilap (1995-97, szerkesztette Ferenczi Ilona), az Ernyei Híradó (1993) és a [[dicsőszentmárton]]i ''Kis-Küküllő'', amelynek főszerkesztője [[Kakassy Sándor]], felelős szerkesztője [[Szlovácsek Ida]] (1992-96).
 
[[1993]]-tól megjelentek a Népújság Évkönyvei, s a Népújság könyvek sorozatában [[Bölöni Domokos]] ''Harangoznak Rossz Pistának'' (1992) c. novelláskötete, valamint [[Erőss Attila]] (''Versek a fiókból''. Marosvásárhely, 1993) és [[Tóth István]] (''Közös nevező''. Marosvásárhely, 1994) c. verskötetei.
 
== Források ==
{{források}}