„Közegellenállás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a közegellenállás fajtái, kapcsolata hajózással, áramlástannal |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A
A test felületén létrejön a [[súrlódás|súrlódási]]-, vagy felületi ellenállás, mely kis sebességnél szinte egyedül jelenti az ellenállást. Értéke a [[Stokes]]-törvény szerint:▼
▲A folyadékban, vagy gázban (általában közegben) mozgó testre erő hat. A test haladása érdekében kifejtett erő megegyezik a közegnek a testre kifejtett erejével. Ez utóbbit hidrodinamikai ellenállásnak, vagy közegellenállásnak nevezzük. Ez több tényezőtől függ:
▲A test felületén létrejön a [[súrlódás|súrlódási]]-, vagy felületi ellenállás, mely kis sebességnél szinte egyedül jelenti az ellenállást. Értéke a Stokes-törvény szerint:
Fs= kηv
A közegellenállás másik összetevője az áramlás test előtti lassulásából (nyomásnövekedés) ill. mögötte örvényléséből (nyomáscsökkenés) keletkezik, a [[Bernoulli]]-törvény szerint. Értéke:
Fv= 1/2Cρv² (N)
Nem véletlenül fizetik meg jól a formatervezőket, hiszen az ügyesen kialakított külsővel sok üzemanyagot meg lehet spórolni, így pl. a járművek több utat tehetnek meg egy tankolással, hamarabb érik el csúcssebességüket.
15 ⟶ 13 sor:
Szokás még ezt a képletet a 1/2×C=k1 jelölést felhasználva, a sebesség irányát is kifejező vektorral így is írni:
Fkö=-k1×ρ×A×|v|×v
Ha a test
Ha a test nem egy homogén közegben van, hanem egy közeg felületén halad (pl. úszó hajó), akkor más erők is fellépnek. Ilyen a hullámellenállás.
31 ⟶ 30 sor:
A Cs tényező értékei alakfüggőek, vízbe lépő testre pl. általában kb. Cs=5, egy rövid szakaszon gyorsan csökken, és a bemerülő függőleges méret 3-szorosának megfelelő mélységig gyakorlatilag a hatása megszűnik (pl. vízbe ugró [[úszó]] rajt után víz alatt jobban halad).
▲Külső hivatkozások:
▲<ref>http://ascelibrary.aip.org/ </ref>
{{csonk-dátum|csonk-fiz|2007 márciusából}}
| |||