„Hajós József (filozófiatörténész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor:
Középiskoláit Brassóban és [[Nagyenyed]]en végezte (1934–42), a [[Babeş–Bolyai Tudományegyetem|Bolyai Tudományegyetemen]] bölcseletből szerzett tanári oklevelet (1948), itt védte meg ''A wolffi lélektan Erdélyben'' című doktori értekezését (1974). Mint tanársegéd [[Logika|logikát]] adott elő a Bolyai Tudományegyetemen (1949–52), az Akadémiai Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője (1955–58), majd tudományos kutató, 1966-tól főkutató az RSZK Akadémiája Kolozsvári Fiókjának filozófiai szakosztályán. Többnyire az erdélyi bölcselet múltjával foglalkozik. A kritika mint a hazai magyar filozófiatörténet legjobb ismerőjét, európai látókörű eszmetörténészt, lényeges mondandójú közírót tartja számon.
Irodalmi munkásságát [[Gaál Gábor]] mellett kezdte el az ''[[Utunk]]'' hasábjain. Számos cikkét és tanulmányát közölte – a fontosabbakat említve – a ''[[Korunk]]'' (''[[Thomas Paine]]''. 1959/9; ''Kezdeti filozófiai tájékozódások a Bethlen Kollégiumban''. 1972/7), ''Utunk'' (''A darwinizmus térhódítása Erdélyben.'' 1952/19; ''[[Mátrai Ernő]]''. 1954/46), ''[[Igaz Szó]]'' (Pascal és az írásművészet. 1962/8), ''[[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények]]'' (Lessingiana. 1972/2), ''[[A Hét]]'' ([[
Írásai jelentek meg az [[Új Élet]], [[Vörös Zászló]], [[Előre]], Tribuna, România Liberă, Făclia, Neuer Banater Zeitung, Karpaten Rundschau, Neuer Weg hasábjain is.
|