„Matematikafilozófia” változatai közötti eltérés

a
(→‎A matematikafilozófia főbb területei: a praxis és a metodológia az eléggé szorosan kötődik)
Ebben a szakaszban a matematika és a logika történetének olyan mozzanatait soroljuk fel, amelyek hozzájárultak a mai matematikafilozófia képének kialakulásához.
 
* A '''Kr. e. V. – IV.''' században a görög matematika fénykorában a matematika önálló tudománnyá vált, kialakult az ''axiomatikus-deduktív tárgyalásmód'', mely azóta is jellemző a matematika módszertanára.
* A '''Kr. e. II. -Kr. u. IV.''' századokban előtérbe kerül a tételek felfedezésének és bizonyításának módszertana. [[Arkhimédesz]] majd Papposz olyan műveket ír, mely rámutat arra, hogyan fogalmazhatjuk meg és bizonyíthatjuk be sejtéseinket. Ezt matematikai ''heurisztiká''nak nevezzük.
* '''XVII. – XVIII. sz.''' – [[René Descartes|Descartes]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] és [[Kant]] filozófiájukban nagy szerepet szánnak a matematikának. Mindegyiküknél a tudományok egyfajta mintapéldája a matematika, bár mindegyiküknél másképpen. Descartes a körültekintő tárgyalásmódot, Leibniz a nyelvi pontosságot, Kant pedig az abszolút igazságát méltatja.