Főmenü megnyitása

Módosítások

A '''zsidó háború''' [[66]]-tól [[70]]-ig tartó Júdea ellen vezetett római hadjárat, mely [[Jeruzsálem]] pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte.
==Előzmények==
[[I. Agrippa]] halála után [[Júdea]] ismét római provincia lett, élén újra helytartók álltak. Zendülések követték egymást, a [[zelóták]] kifosztották azokat, akik a római uralommal rokonszenveztek. A zendülések a vélt és valódi, vallási és adófizetési sérelmek következtében Galileában, Júdeában és Szamariában is mindennaposak voltvoltak. [[Antonius Felix]] igyekezett békét teremteni, ugyankkor a már számottevő messiásvárók vallási mozgalmát igyekezett elfojtani. Súlyos belső, társadalmi ellentétek is körejátszottak, a parasztságot a végsőig kihasználták, emelkedett a nincstelenek száma, ugyanakkor nőtt a papi hatalom.
 
[[46]]-ban leváltották Felix helytartót, helyére [[Portius Festus]] került. Az ő idején Cezareában robbant ki egy általános felkelés, [[Cezarea]] ugyanis a római közigazgatásban fontos szerepet töltött be. A görögök a zsidók vallását sértő módon viselkedtek, ez tettlegességigtettlegességre vezetett. A zavargások Jeruzsálemre is átterjedtek, mikor Gessius Florus helytartó 17 talentumot kizsarolt a templom kincseiből, és az emiatt háborgó népet terrorral akarta elcsitítani. Cestuis Gallus és II. Agrippa békéltető kísérletei sem hoztak sikert. A nem zsidók által felajánlott, a császárnak szóló [[áldozat (vallás)|áldozatot]] a templom nem fogadta el a nép nyomására, hiába akarták ezt a főpapok és farizeusok. A császárért bemutatandó áldozat visszautasítása már hadüzenetnek számított.
 
==A háború==
32 363

szerkesztés